Csillagok

A természet befogad, magához ölel, megsimogat – túrázz a boldogságért!

A természetet járni mindenképpen pozitívan hat a testünkre. Fittebbek leszünk, tisztul a tüdőnk, valamint erőnlétünk és állóképességünk egyaránt nő, még fogyhatunk is, de amiért igazán jó a természetben lenni, az a lelki megnyugvás. Túrázási kisokos kezdőknek.

Először is vigyázzunk magunkra!

A legfontosabb, hogy vigyünk magunkkal innivalót, ami nyáron fél napra is minimum két litert jelent. Ugyanez igaz az ennivalóra is, ne bízzuk magunkat a hatodikos biológiakönyvünkre, amiből egy életre megtanultuk, melyik erdei termés ehető. Vigyünk magunkkal könnyen szállítható, energiát adó ételeket. Ha odakint éjszakázunk vagy sokat túrázunk, még fontosabb a helyes és alapos kalóriabevitel.

Fotó: iStock.com/Zheka-Boss

Fotó: iStock.com/Zheka-Boss

Ezek mellett legyen nálunk lámpa, hálózsák, elsősegélyszett, a lábunkon megfelelő túracipő, a zsebünkben feltöltött mobiltelefon, pontos térkép és gyufa.

A legtöbben a természetjárás veszélyei közül a vadállatok támadását emelik ki, de ha idehaza járjuk a hegyeket-völgyeket, sokkal gyakrabban kell számolnunk sérüléssel, zúzódással, hőkimerüléssel, rovarcsípéssel, szomjúsággal vagy épp tájékozódási problémákkal, mint medvetámadással.

Kapcsolódjunk ki!

Hiába nyaralunk egzotikus szigeten, ha tömegben vagyunk. Néha kell az a csend és nyugalom, amit csak a természet adhat. Szükségünk van arra, hogy rendszeresen kiűzzük a munkahelyi stresszt, a gyerekek körüli gondokat, és csak magunk legyünk. Néhány óra ösvényen járás, hegymászás vagy akár andalgás már elképesztő mértékben csökkenti a stressz-szintünket, megnyugszunk, lelkünk is kipiheni magát, megtelik szépséggel. Már csak a természeti környezet puszta látványa is bizonyítottan csökkenti a vérnyomást és a pulzust, valamint a kortizolszintet és az izomfeszültséget. Immunrendszerünk a túrázástól eleve ellenállóbbá válik, de csak akkor leszünk egészségesek igazán, ha a lelkünk is rendben van.

Ne legyen teljesítménytúra!

Persze sokaknak épp a kihívás ad motivációt, de ha azért megyünk a természetbe, hogy megnyugodjunk, megtisztuljunk és örömünket leljük szépségében, akkor felejtsük el a versenyzést. Ha csatlakozunk is egy csoporthoz, előtte mérjük fel, bírjuk-e majd azt a tempót. Ha nem, keressünk kezdő túracsoportot szakember vezetésével.

Fotó: iStock.com/PetarPaunchev

Fotó: iStock.com/PetarPaunchev

Nem kell senkit és semmit sem legyőznünk „odakint”. A természet befogad, magához ölel, megsimogat. Csak azok ütköznek bele keménységébe, akik nem veszik figyelembe saját korlátaikat, a fizikai törvényszerűségeket, akik azt hiszik, egy nap alatt megmásznak egy egész hegyet, kiizzadják az egész évnyi stresszt, és a munkahelyükön elmesélhetik, hogy a vadonban is helytálltak. Hagyjuk a pörgést holnapra, sétáljunk, lélegezzünk nagyokat, szívjuk magunkba az élményt! Vállaljunk valóban teljesíthető távokat, és számoljunk azzal, hogy a terepen hamarabb elfáradhatunk, mint az edzőteremben!

+ egy tipp: Hagyjuk a mobilt segélyhívásra! Ne böngésszünk, ne intézzünk ügyeket, miközben sétálunk, és ne fényképezzünk percenként! A készüléket hagyjuk nyugodtan bekapcsolva, de maradjon a zsebünkben! A kansasi és a utah-i egyetem kutatói szerint a természetben, telefon nélkül töltött napok mennyisége akár ötven százalékkal is növelheti a kreativitást és a problémamegoldási készséget.