Otthon

Kipusztulás fenyegeti – építsünk fészkeket a fecskéknek!

Sajnos három fecskefaj is veszélyeztetett hazánkban. A füsti- és a molnárfecske ma már kizárólag ember közelében él. Az elmúlt tíz évben majdnem felére csökkent az állományuk. Az állományfogyatkozás oka pedig nem más, mint élőhelyeik, valamint a mezőgazdasági környezet drasztikus változása.

Vannak természetes okai is a fecskepopuláció fogyatkozásának. Sokan elpusztulnak vonulás közben, hiszen az időjárás sem kedvez mindig nekik. A globális klímaváltozás szintén negatív hatással van a fecskékre. Nem bírják a szárazságot, egyre kevesebb fióka képes kirepülni. De mi lenne a cél? Az úgynevezett költési siker előidézése. Ehhez megfelelő környezet kell, amit mesterségesen is tudunk befolyásolni.

Sárgyűjtő helyek

A füsti- és a molnárfecske apró sárgolyókból építi a fészkét – ezt a sarat kell nekik főleg a fészekhez közeli helyekről összegyűjteniük. A klímaváltozás miatt egyre szárazabbak az évszakok, és a burkolattal fedett utcákon sem találnak megfelelő anyagot a fészkük építéséhez. Ezért ezeket a sárgyűjtő helyeket a fecskék élőhelyéhez közel, mesterséges módon kell kialakítani.

Fotó: Pixabay/ CCO Public Domain

Fotó: Pixabay/CCO Public Domain

Fából és drótból készült fészekalapok

Miután a falakon nem mindig tapad meg a fecskefészek, magát a vázát előre el lehet készíteni. Deszkára szegelt dróthálóval kialakítható a fészek mesterséges alapja, amit aztán a fecske kiegészít. Így sokkal erősebb fészket képes magának létrehozni.

Műfészek

Égetett cserépből készülnek, szeggel vagy csavarral lehet a falra rögzíteni, így teljesen mentesítjük a fecskéket a fészeképítés alól.

Fecskepelenka

Az ember-fecske, szomszéd-madárvédő és fecske probléma hátterében szinte mindig a fészekkel együtt járó, lepotyogó ürülék áll. Rengeteg veszekedés, családi és lakótársi viszály, értelmetlen és törvénytelen fecskezavarás és fészekleverés megakadályozható egy egyszerűen nagyszerű eszközzel – a fecskepelenkával.

Ez a madárvédelmi higiéniai kiegészítő eszköz egy fészkenként legalább 30×20 cm körüli fa-, fém- vagy műanyaglap, amit közvetlenül a fészek alá szerelünk fel. A fecskepelenka felfogja az etető madarak és a fiókák ürülékét, így a fészek alatti terület tiszta marad. A fecskepelenkáról akár a költési időszakban szükség szerint többször is, de ősszel mindenképpen távolítsuk el a száraz, felhalmozódott ürüléket. Ha nagyon muszáj, a fecskepelenka aktív fészkek alá is felfúrható, felszegelhető, a néhány perces zavarás szinte bizonyosan nem zavarja a madarakat. Ilyen esetben figyeljünk arra, hogy ne tojásos állapotában zajongjunk a fészeknél, várjuk meg a fiókák kirepülését.

Fotó: Pixabay/ CCO Public Domain

Fotó: Pixabay/CCO Public Domain

Csökkenő populáció

A magyarországi füstifecske-, molnárfecske- és partifecske-állományok az elmúlt  két évtizedben eltérő mértékben, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak. A két legfontosabb kiváltó okot: az élőhelyek nagymértékű átalakítását és a klímaváltozást az egyes ember nem tudja befolyásolni, ehhez globális összefogásra és beavatkozásra van szükség, fecskevédelmi eszközök alkalmazásával viszont hozzájárulhatunk, hogy több fióka repülhessen ki.

Kutatási eredmények alapján a vonuló, közülük is a hosszú távú, tehát a Szaharától délre vonuló énekesmadarak között kiemelkedően sok veszélyeztetett faj van, ezek európai állományai az elmúlt 15–20 évben folyamatosan csökkennek. Ennek hátterében több ok is szerepel: az élőhelyek átalakítása; az őszi gyülekezőhelyek felszámolódása; a települési szúnyogirtás és az intenzív mezőgazdálkodás jelentette környezetszennyezés; a közvetlen emberi zavarás, a vadászat, a fészkek elpusztítása; a klímaváltozás hatására az extrém száraz, vagy éppen ellenkezőleg a csapadékos időszakok gyakoriságának és időtartamának növekedése.

A gyülekező vagy úton lévő madártömegeket érő szélsőségek akár több milliónyi egyed pusztulását okozhatják már néhány nap vagy hét alatt is. Mivel ezek gyakorisága növekedett, és a költőterületek környezeti viszonyai is jelentősen átalakultak, romlottak, az érintett fajok a költési időszakban egyre kisebb mértékben tudják pótolni az állománycsökkenést. Ezeknek a hatásoknak a kiküszöböléséhez összehangolt környezet- és természetvédelmi akciókra, a gazdálkodási struktúra átalakítására, majd a környezeti rendszerek több évtizedes regenerálódására van szükség.

A Magyarországon fészkelő három valódi fecskefaj: a füstifecske, a molnárfecske és a partifecske hosszú távú vonuló, vándorlási útvonalaik átszelik a Szaharát, ismert telelő területeik Közép- és Dél-Afrikában vannak. Hazánkban a legveszélyeztetettebb partifecskék állománycsökkenése éves viszonylatban akár 20% (!) is lehet, de a füsti- és a molnárfecskéé is 5-7 százalék között mozog. Az őszi és tavaszi vonulás, illetve a telelő területen töltött hónapok alatt a madarakat érő negatív hatások jelentős része közvetlenül vagy áttételesen időjárási anomáliákkal: viharokkal, napokig-hetekig tartó hűvös, csapadékos időszakokkal vagy éppen ellenkezőleg, szárazsággal és az ebből következő táplálékhiánnyal függ össze.