A Science című szaklapban megjelent tanulmány szerint az elfogyasztott műanyagtól a fiatal halak kisebbek, lassabbak lesznek, és így nagyobb eséllyel válnak a nagyobb ragadozóhalak táplálékává. Az elmúlt években egyre nőtt a vizekbe jutó műanyag mennyisége, ami aggodalomra ad okot, hiszen ez a szám eléri az évi 8 millió tonnát. Az UV-sugárzás, a kémiai kopás és a hullámmozgás hatására a műanyag apró részecskékre bomlik, úgynevezett a mikroműanyagokra.
Fotó: Freeimages.com/Emre NacigilKutatás
Svéd kutatók azt vizsgálták, milyen következménye lehet ezeknek az elfogyasztása a halakra életük korai szakaszában. Sügérlárvákat víztartályokban polisztirol hatásának tettek ki, s azt tapasztalták, hogy a magas részecskekoncentrációjú vízben kikelő lárvák kisebbek, lassabbak és sokkal butábbak voltak, mint azok, amelyek tiszta vízben keltek ki, azok 24 órát is túléltek egy ragadozó mellett, viszont a műanyagrészecskék között élőket ugyanennyi idő alatt elfogyasztották a csukák. A kutatók számára a legmeglepőbb viszont az volt, ahogy a műanyag jelenléte megváltoztatta a halak táplálkozási preferenciáit: hiába volt elérhető számukra a plankton, helyette a műanyagot választották. Úgy tűnik, a plasztiknak van olyan kémiai vagy fizikai hatása, amely fogyasztási reakciót vált ki a halakból. Becsapja őket, azt hiszik róla, hogy nagy energiatartalmú táplálék, ezért sokat kell enniük belőle. Olyan ez, mint az egészségtelen gyorséttermi fogások a tinédzsereknek, csak úgy tömik magukba – számolt be Oona Lonnstedt, az Uppsalai Egyetem kutatója.
