Azért is válasszuk ezt a gyönyörű, ám kissé fanyar, június elején érő gyümölcsöt, mivel olyan magas C-vitamin- és antioxidáns-tartalma van, hogy inkább már gyógyszernek minősül.
Hogyan?
Igen, sajnos kicsit tényleg macerás lecsipkedni őket a szárról, de egy villa segítségével felgyorsíthatjuk a folyamatot. Ha megvagyunk egy kilónyi megtisztításával és még nincs este, mossuk meg jó alaposan a kis ellenállókat és szárítsuk is le őket egy konyharuha segítségével. Tegyük egy nagy lábasba és öntsünk rá 2 dl finom, zamatos rozébort, és ha még mindig ingerültek vagyunk a pucolás miatt, töltsünk magunkba ugyanennyit. Hevítsük, amíg a gyümölcs meg nem szottyad egy kicsit, ezután adjunk hozzá kristálycukrot, 40 dkg-t, és egy kávéskanál pektint, mely a lekvárunk zselés állagáról fog gondoskodni, s hála neki kevesebb cukorral és kevesebb ideig kell majd főznünk, ami több vitamint jelent nekünk! Ezen a ponton mehet hozzá egy kávéskanálnyi fahéj és egy rúd vanília kikapart magjai. Ha forrni kezd, akkor bizony ott kell állni mellette, kevergetni szorgalmasan, de ez csak pár perc, hamar besűrűsödik, hála a pektinnek.
Fotó: Unsplash/Yoori KooUtolsó fázis
Ezután, még forrón töltsük kis befőttesüvegekbe, legfeljebb négyre lesz szükségünk, jól zárjuk le a tetejüket, majd fordítsuk őket fejjel lefelé öt percre, ezután jöhet a száraz dunszt. Előbányászhatunk egy hűtőtáskát a tavalyi strandcuccok alól, tökéletes erre a célra, hiszen a lényeg, hogy lassan hűljenek ki a kis lekvárkáink.
