Otthon

A somogyi betyárok leszármazottait a Balatonnál találni

Örök harc dúl az északiak és a déliek között, de engem a Balaton déli partjára sodort a sors, Somogy megyét szeretem, és maximum úgy nézek az északi hegyekre, ahogy Petőfi a zordon Kárpátokra.

Somogy megye persze messze túlnyúlik azon a részen, ahol – jó hosszan – a Balatonnal érintkezik. Aki hatalmas hegyeket keres, az ne erre jön, hiszen a megye legmagasabb pontja a Szólád, Kötcse és Kereki között elbújó Almán-tető a maga 316 méterével. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a Somogyi-dombságnak köszönhetően nincsenek gyönyörű dombok, meredek ívek, szakadékok, csavargásra hívó rejtekutak, löszfalak, de amit a legjobban szeretek: sok víz. Mindenfelé patakok folydogálnak, tavak bújnak meg, gyógyfürdőkben – öt van a megyében! – üdülhetünk, s ahol a mezőgazdaság nem kopaszította le teljesen a tájat – a megye negyedét azért még erdő borítja – ott titokzatos, nagy kiterjedésű, gazdag állatvilágú erdők várnak.

Fotó: iStock.com/DaneeShe

Fotó: iStock.com/DaneeShe

A dél-balatoni szőlőtermelés az ókori Rómáig nyúlik vissza, s most is tehetünk egy megyén átívelő túrát pincétől pincéig, itt van közel Nyim, és az ott létrehozott ökofalu, Siófok, ami rég túllépett a buliváros kategórián, és ahol egyre többen keresnek valódi értékeket és szórakozási lehetőségeket a strandparti partikon túl, a megyeközpont, Kaposvár, további somogyi nevezetességekről nem is beszélve.

Fekete István szeretett világa

Az irodalom rajongóinak külön kiemelném Göllét, ahol Fekete István született, és Somogy megye azon tájait, ahol állva úgy érzem, itt ezen a helyen írta meg műveit. Látom a titkokat rejtő, ringó nádast, a madarakat, akik pontosan ott fészkelnek, ahová ember már nem tud eljutni a mocsaras részek miatt, a szelíden kanyargó folyót, a Zalát, a cikázó rókát, a szaladó szarvast, hallom az állandó madárdalt, a száraz nyári fű zizzenését, vagy épp a rianó balatoni jég kiáltását. Megrázom az igazi somogyi kemény legények kezét, akik évszázadok óta hol jobb, hol rosszabb Matulaként vagy István bácsiként élik világukat, találkozom vadászó Fekete Istvánokkal, akik egyre kevesebben vannak ugyan, de ahogy Somogyban minden, úgy ők is megtalálhatók – csak elbújva.

Sosem kell messzire mennem, ha rókacsaládot, őzet, szarvast, gyurgyalagot, sast, halastavat akarok látni, kilátókról, vadászlesekről körülnézni, a római úton sok száz éves történelmi emlékeket kiásni, régi szélmalmokat és álmokat kergetni, őseim nyomában haladni.

Hová menjünk kirándulni?

Somogyvár a bencés monostorról és a legigazibb somogyi legény, Koppány vezér közeli szállásáról híres, míg Nikla Berzsenyi Dánielnek állít emléket. A nagyberki vigyázó kastély, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, a somogyfajszi Őskohó Múzeum, a balatonlellei Szent Donát-kápolna, a Zselici Csillagoségbolt park és Csillagpark, az ádándi Árpád-kori templomrom, a hangulatos kastély, Kerekiben Fejérkő várának romjai, az alsóbogáti Festetics-kastély, a nágocsi Zichy-kastély, a bőszénfai szarvasfarm, az osztopáni Tallián-kastély vagy a gyékényesi kristálytiszta vizű tó is mind megér legalább egy látogatást.

Fotó: iStock.com/Gábor Páll

Fotó: iStock.com/Gábor Páll

Azok a híres somogyi betyárok

Az áthatolhatatlan nádasok, erdők, bozótosok, eldugott kis tanyák, tavak, a gazdag élővilág volt a lak- és búvóhelye a hírös somogyi betyároknak – magam is egyikük leszármazottja vagyok. A  fenegyerekek közé tartozott Angyal Bandi, Sobri Jóska, a Patkó testvérek, Gelencsér Jóska és Oroszlán Pali, no meg Savanyú Jóska. Hiába voltak körözött bűnözők, a nép rajongott értük, nagy részük segítette, bújtatta őket, vagy együtt borozott velük valamelyik csárdában.

Hiába múlt már el annyi idő, a betyárokról szóló történetek közszájon forognak, a Zselic erdeiben bujdosó legények emlékére ma is rengeteg turisztikai program épül, és Patkó Bandi, illetve Nagy Pál sírját is nagy becsben tartják.