Csillagok

Bevonzom, megérzem – Gondolatok hatása a fizikai valóságra

Gondolataink és környezetünk folyamatos kölcsönhatásban vannak egymással. Ennek katalizátora és eszköze pedig nem más, mint a viselkedésünk. Vajon amire sokat gondolunk, azt tényleg bevonzzuk?

Nemrég olvastam egy könyvet a brazil kokaincsempészekről. A könyv vége felé halálra ítélnek egy elfogott dílert, aki egész életében imádta az extrém sportokat, ejtőernyőzött, többször hozták vissza a klinikai halál állapotából, és mellesleg több tíz kiló kokaint csempészett Balira. Halálos ítélete után egyik haverja azt mondta róla, hogy Marco azt hitte magáról, hogy halhatatlan, folyamatosan kísértette a végzetét, ez okozta végül azt, hogy halálra ítélték – olvasta a Titok című könyvet, abban is megírták, hogy bevonzzuk a dolgokat, ha sokat gondolunk rá.

Fotó: Unsplash/Tony Webster

Fotó: Unsplash/Tony Webster

Egészen ledöbbentem. Vajon mi okozta Marco halálos ítéletét? Az, hogy sokat gondolt a halálra? Vagy inkább az, hogy kokaint csempészett egy olyan országba, ahol ezért halálos ítéletet szabnak ki? Igen, a gondolataink és érzelmeink képesek befolyásolni a fizikai valóságot, azonban ez a befolyás sokkal kevésbé misztikus, mint ahogy azt sokan hinni szeretnék. Viselkedésünk döntéseken alapszik, döntések sorozatán, ezek pedig gondolataink és érzelmeink eredményei – még ha ezek a folyamatok sokszor tudattalanul is játszódnak le.

Gyermekkorban kezdődik

Kora gyermekkorunktól kezdve épülnek belénk sémák, olyan alapvető elgondolások az életről, amik mélyen belénk ivódnak. Érkezhetnek ezek családunktól, közvetlen környezetünktől, és velünk született temperamentumunk is befolyásolja őket. A sémák rólunk, környezetünkről és a jövőnkről szóló üzeneteket hordoznak, általában a szeretettség és kompetencia témái köré csoportosulnak. Lehetnek egészségesek, például „kitartással és szorgalommal elérhetem, amit akarok” és kevésbé egészségesek: „csak akkor érdemlem meg, hogy szeressenek, ha mindent feláldozok másokért”.

Ezeket ritkán fogalmazzuk meg konkrétan, sőt, általában a tudatos szint alatt maradnak – azonban onnan mélyről folyamatosan hatással vannak az életünkre. Ezeken alapszanak kapcsolati mintázataink, önmagunkba és a világba vetett bizalmunk, és sokszor ezek állnak tudattalanul meghozott döntéseink mögött, amik aztán viselkedésünket eredményezik, és amik meghatározzák környezetünkhöz való viszonyunkat, és a környezet hozzánk való viszonyát is. Így ezek nem misztikus erők eredményei, hanem mi magunk formáljuk a világot, sokszor akkor is, amikor nem tudunk róla.

A megérzés

Meglepő módon még a titokzatos hatodik érzéknek titulált intuíció is több, mint puszta találgatás, vagy az univerzum érintése. Rengeteg információt képes tárolni az emberi agy, ennek nagy részét nem is tudjuk előhívni, másik nagy részéhez csak a megfelelő hívóingerekkel férhetünk hozzá. Így agyunk memóriájának csupán töredékéhez férünk hozzá közvetlenül – de attól még a többi adat is ott van.

Agyunk jobb agyféltekéje, és bizonyos kéreg alatti részei annyira gyorsan képesek együttműködni, hogy azt tudatosan észlelni képtelenek vagyunk, és olyan összefüggéseket találnak meg, következtetéseket vonnak le, amire a bal agyfélteke hosszas, logikus elemzése csak lassabban lenne képes. Ezeket a tudattalan megoldásokat észleljük mi zsigeri érzésként, és meglepően tapasztalhatjuk, milyen gyakran hagyatkozhatunk rájuk bizalommal.

Fotó: Unsplash/Sweet Ice Cream Photography

Fotó: Unsplash/Sweet Ice Cream Photography

Ha helyzet van

Általában nyomás alatt vagy veszélyhelyzetben tudjuk hitelesen megérezni, ha valami nagyon nincs rendben, ahogy ez megtörtént egy Formula–1-es autóversenyzővel is. Ő a verseny utolsó körében, az első helyen haladva, a befutó előtti éles kanyarban satuféket nyomott, és ezzel elkerülte, hogy beleszaladjon a befutónál balesetet szenvedett, feltorlódott autókba – amiről ő egyébként mit sem tudott. Bár fogalma sem volt arról, miért jött a hirtelen fékezési inger, de az erősebb volt győzelem iránti vágyánál is – és ezzel megmentette a saját életét. Később mélyreható kognitív interjút készítettek vele, újraélte az eseményt videós felvétel segítségével, és rájött, mi nem stimmelt: a lelátókon ülő tömeg, aminek normálisan őt kellett volna ünnepelnie, néma csöndben, lefagyva bámult a befutó felé. Bár a pilóta tudatosan nem dolgozta fel ezt az ingert, agyának ősibb része kiadta az utasítást: fék!

Zsenik vagyunk

Valóban, elménk sokkal többre képes, mint azt tudatosan fel tudnánk fogni, azonban e folyamatok nagy része a hétköznapokban rejtve marad. Tudattalanunk elemeivel mégis tudunk dolgozni: álmaink, megérzéseink révén kapcsolatba kerülhetünk vele, és pszichológus segítségével is megközelíthetjük őket. Magyarországon szakképzett pszichológushoz fordulva részt vehetünk relaxációs és szimbólumterápiás üléseken, ahol relaxált állapotban dolgozhatunk belső képeinkkel, ezzel a teljesebb, mélyebb élet felé haladva.