A Keresztelő Szent János szláv nevéből eredeztethető Szent Iván-éj ünnepe ma már a keresztény kultúra örökségének számító nyári hagyomány, ám valójában pogány eredetű szertartás volt. A nyári napforduló idején a leghosszabb nappal és a legrövidebb éjszaka találkozását és küzdelmét ünnepelték. És hát ki győzött, a nap. Az élet, a bőség, a teremtés, a szerelem. Nem csoda, hogy babonák sora kapcsolódik a világ számos táján az év legromantikusabb éjszakájához.
Tüzet gyűjt, szenvedélyt szít
És miután a legrövidebb éjjelen a világosság győz a sötétség felett, képbe jött hát a tűz mint jelkép. Nemcsak a fény szimbólumaként, de egyszersmind a varázslat eszközeként is, hiszen a napforduló egyben egy új korszak kezdetét is jelzi, amely jó alkalmat biztosít az eddigi balsors megváltoztatására is. Ezen az éjszakán szokás a tisztító és mágikus tűz segítségével elűzni az ártó szellemeket, megszabadulni a betegségektől, kórságoktól, rossz ómenektől. És ami még ezeknél is sokkal, de sokkal fontosabb: a tűz fellobbantja a szerelmet.
Fotó: Unsplash/Peter John MaridableÖrökkön örökké
A pogányok szerelmi szertartását sok helyen boszorkányesküvőnek is hívják. A fiatal pároknak nem kell mást tennie, mint kézen fogva átugraniuk a parázs felett, és már meg is születik a mágikus kapocs, ami örökre összeköti őket. De akinek nincs kivel mutatványoznia, az egyedül, egy szerelmi kívánalommal a száján is ugorhat, és biztos lehet benne, hogy hamarosan az ő kezét is egy kedves fogja majd. Lehet, hogy még Szent Iván éjjelén megtörténik mindez, hiszen a tűz fölött – nyilván felhúzott rokolyával – ugrándozó leányokat előszeretettel figyelték a facér fiúk, akiknek ezzel egyszersmind a választását is megkönnyítette a procedúra.
A legek legje – Shakespeare után szabadon
A világ legismertebb drámaírójának legtöbbet játszott darabja a Szentivánéji álom című vígjáték, ami annak ellenére, hogy 1595-ben íródott és a mesék világába repít, igencsak tanulásos minden korban. A helyszín viszont nagyon is valóságos, egy Athén melletti erdő. A pajzán mű, mint ahogy a címe is mutatja, a nyári napforduló idején játszódik, a szereplők között azonban már megjelennek a tündérek is, akik felettébb jól szórakozva keverik a szálakat a pórnép, a szerelmesek és a királyi pár megbabonázásával. A főkolompos keverőgép, a bonyodalmakért felelős Puck karaktere mindent visz. Vicceskedésből szamárfejet varázsol a takácsként dolgozó Zuboly fejére, a Tündérkirálynő pedig álmából felébredve épp ezt a groteszk lényt pillantja meg először, a titkon kapott szerelmet hozó balzsam miatt pedig belé is szeret. A többi égi és földi halandó lelkivilágát sem kíméli a csíntalan manó, a bájtevékenységének köszönhetően mindenki másba habarodik bele, mint aki után korábban józanul vágyakozott.
Fotó: Unsplash/Sweet Ice Cream PhotographyLégyottok és légy enyémek
Szent Iván éjjelén a világ számos táján – főként a fiatalok – ünnepelnek a szerelmet dicsőítve. Portugáliában például hagyományosan több száz szerelmespár egyszerre fogad egymásnak örök hűséget egy-egy település főterén. A szertartás cseppet sem kevésbé szürreális, mint Shakespeare-nél, hiszen Portóban egy kalapáccsal veregetik egymást vállon a jegyesek, miután fokhagymavirág-bokrétával köszöntötték egymást. Ehhez képes a lisszaboni szerelmes leveles udvarlás, amihez egy cserép bazsalikom is dukál, már-már uncsinak mondható. Feldobják hát az eseményt egy óriási tüzes utcabállal.
Fotó: Unsplash/FreestocksSzent Iván-éj Szentivánon
A Budapesthez közeli Pilisszentivánon már évek óta visszatérő rendezvénysorozattal ünneplik Szent Iván éjjelét. A fő attrakció egy óriási máglya gyújtása, amelyen elégetik az átkot szóró boszorkányt, miközben énekelnek és táncolnak a tűz körül. A hajnalig tartó mulatságon sváb sramlizene szól, és a jó étkekről és italokról is mágikus bőséggel gondoskodnak.
