Hogy a gondolataink, a lelki kríziseink, a stressz, a szorongás és úgy egyáltalán a kedélyállapotunk kihat a testi egészségünkre, azzal ma már a hagyományos orvoslás is egyetért. A pszichoszomatikus, azaz lelki eredetű testi betegségeket azonban leginkább gyógyszerekkel igyekeznek enyhíteni. A magas vérnyomásra jöhet egy kis vérnyomáscsökkentő, az allergiára antihisztamin, a gyomorégésre savlekötő, a fejfájásra pedig valamilyen fájdalomcsillapító. De persze az mindig elhangzik, hogy jó lenne csökkenteni a stresszt.
Fotó: iStock.com/macniakMi fáj, gyere mesélj!
Egy holisztikus gyógyító nem csak a testet vizsgálja, amikor felkeressük valamilyen problémával – leginkább testi tünettel, hiszen ez az, amire hajlandóak vagy épp kénytelenek vagyunk odafigyelni. Ha pedig a test jelez, mert rosszul bántunk vele, a gondolatainkkal is baj van. A holisztika az egész testet vizsgálja benne a szellem, a lélek, érzelmek és a test kapcsolatát. Mindehhez persze a külvilág is hozzákapcsolódik, hiszen mindannyian egy nagy rendszer részei vagyunk. Ha megbomlik az egyensúly a világunkban, akkor zavar keletkezik, amit úgy tudunk helyreállítani, hogy visszabillentjük, kiegyensúlyozzuk azt. Ennek értelmében nem csak az adott panaszra érdemes koncentrálunk, nemcsak azt a tünetet kell az orvossal együttműködve gyógyítani, amivel hozzá fordultunk, hanem egy jobb, egy teljesebb és egészségesebb élet célját kell kitűznünk magunk elé. A testünk, a szellemünk (a tudatunk) és a lelkünk (az érzelmeink) harmóniáján együtt és folyamatosan dolgoznunk kell. A holisztikus gyógyítás tulajdonképpen egy életszemlélet, amely nem ér véget azzal, hogy megszűnik az adott panaszunk.
Nem ördöngősség
Holisztikus szemlélettel hagyományos orvosok is dolgozhatnak, sőt, még komoly betegségek esetében is gyakori, hogy a kórházban kiegészítő terápiaként természetgyógyászati kezeléseket javasolnak. A komoly jelzéssel bíró betegségeknél maguk a betegek is eljutnak odáig, hogy feltérképezik saját életüket, testi, lelki és tudati világukat, környezetükkel való kapcsolatukat, mely során felismerik, változtatniuk kell, hiszen az a helyzet, amiben vannak, egy egyensúlyát vesztett szituációból adódik. A gyógyulás ennek felismerésével indul és az ebből való kiút, a megoldás keresése táplálja.
Fotó: iStock.com/Alicia_GarciaTudtuk mi ezt, csak elfeledtük
Hippokratész, akihez az európai orvoslás köthető, maga is személyiséghez szabott terápiában hitt, amikor kidolgozta a 4 alapvető vérmérsékleti típus leírását (szangvinikus, kolerikus, melankolikus, flegmatikus) az őket jellemző betegségekkel és azok gyógyításával. Azonban már őt megelőzően a kínai hagyományos orvoslás és az indiai ájurvédikus gyógyítás is a világegyetem egészének részeként tekintett az emberi testre. Mi magunk nem külön lelki, szellemi és testi szervekből és rendszerekből állunk, hiszen ezek szoros összefüggésben élnek bennünk a környezetünkkel szimbiózisban és folyamatos kölcsönhatásban.
Felelősek vagyunk az egészségünkért
Amíg mindezt nem látjuk be, hiába várjuk az orvostól, hogy megjavítsa az elromlott rendszerünket. Egészséges életet csak úgy tudunk élni, ha mindezért a személyes felelősségünket is vállaljuk. Gondolati, lelki és testi szinten is odafigyelünk magunkra, egészségesen tápláljuk a testünket, odafigyelünk a mozgásra és a lelki jóllétünkre is, amivel így megelőzhetjük a betegségek kialakulását.
