A veganizmus gyökerei a XIX. századra vezethetőek vissza, amikor is azokat, akik sem tojást, sem tejet, sem halat nem ettek, szigorú vagy teljes vegetáriánusnak nevezték. Legtöbben csak egyfajta étrendként ismerik, de csak kevesen tudják, hogy ez életmód is.
Fotó: iStock.com/ undreyTartózkodás az állati termékektől
Az etikai vegánok nemcsak az állati eredetű ételeket utasítják el, de igyekeznek kerülni minden olyan terméket, melynek anyaga állatból származhat. Így például kerülik a méz, a szőrme, a bőr, a gyapjú és a selyem használatát is. Hogy ki mennyire követi a szabályokat, az rendkívül eltérő, még a szervezetek sem tudnak megegyezni a kérdésben. A Vegán Társaság és az Amerikai Vegán Társaság sem tekinti vegánok számára megfelelőnek a méz, selyem és egyéb, rovaroktól származó termékek használatát, míg a Vegan Action és Vegan Outreach ezt személyes döntés kérdésének tekinti.
Vegánnak lenni egy döntés eredménye. Amikor valaki ezt az életmódot választja, akkor nemcsak a jövőbeni életét alakítja át, de egyesek szerint ajánlott megszabadulni a birtokunkban álló nem javallott termékektől is. Azt, hogy ezeket eladjuk vagy elajándékozzuk, abszolút rajtunk áll. Maga a váltás rendkívül drasztikusnak tűnik, de akkor miért választják mégis egyre többen ezt az irányvonalat az életükben?
Ez nem csak a divatról szól
A legtöbben csak az étrendi veganizmust követik, melyben az állati termékek fogyasztásától határolódnak el. Ennek van a leginkább hatása a szervezetre. Ha megkérdeznénk öt vegánt, hogy miért választotta ezt az életmódot, akkor valószínűleg öt különböző választ kapnánk. Bár általában a legfontosabb érv az egészség. Éveken át ez az érv megdönthetetlennek tűnt. Sorra érkeztek a tanulmányok melyek azt bizonyították, hogy a vegán étrendet követők esetében bizonyos betegségek megelőzhetőek, mások pedig kezelhetőek. Jótékony hatása bizonyított a rák, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbaj és az elhízás esetében. Ezzel szemben más kutatók azt bizonyították be, hogy a húsra szüksége van az emberi szervezetnek, és annak megvonása komoly veszélyeknek teheti ki a szervezetünket. A Grazi Orvostudományi Egyetem munkatársai arra jöttek rá, hogy nagyobb eséllyel alakulhatnak ki a vegánoknál allergia és egyes mentális problémák. Összességében kijelenthető, hogy általánosítani nem szabad, viszont a vegánoknak érdemes tisztában lenni azzal is, hogy csupán az étrendjük miatt nem lesznek egészségesebbek, így érdemes ugyanúgy szűrővizsgálatokra járni, mint húsevő társaiknak.
A vegán étrendre és életmódra áttéréskor ügyelni kell a megfelelő B12-, jód-, kalcium- és D-vitamin-bevitelre, a vas és az omega–3 zsírsavak fogyasztására. Mivel ezek a létfontosságú alkoltóelemek nem, vagy kisebb mértékben találhatóak meg a növényi eredetű élelmiszerekben, tudatosan kell pótolni azokat.
Fotó: iStock.com/ RomarioIenA Föld érdekeit nézik
A vegán életmóddal kapcsolatban mindig lesznek kétkedők, hiszen a legtöbben úgy tartják, hogy hús nélkül élni nem lehet. Az utóbbi időben azért választják sokan ezt az életmódot, mert a környezet védelmében is hasznos dolgot tesznek. Köztudott, hogy az állattartás súlyos környezeti és egyéb globális károkat okoz. Irtják az erdőket a legeltetés és a takarmánytermelés miatt, illetve a vízkészlet jelentős részét is az állattartás emészti fel. A tenyészetek számtalan energiát használnak, melyek visszafordíthatatlan károkat okozhatnak.
Ezen tények ismeretében nem meglepő, ha valaki tudatosan dönt amellett, hogy az egyéni és a globális érdekeket szem előtt tartva ezt az utat választja.
