Egészség

Remegő kéz, csoszogó járás – A Parkinson-kór a legnagyobbakat sem kíméli

Az évszázad sportolója, a bokszlegenda Muhammad Ali halála után újra a figyelem középpontjába került a Parkinson-kór, amelyről az orvostudomány már olyan sokat tud, de még mindig nem eleget, hogy gyógyítani is tudja. A betegség nemcsak Alit, de a magyarok bokszistenét Papp Lacit is kiütötte, így sokszor felmerül a vád, mely szerint a fejre mért ütések tehetnek az idegrendszer károsodásáról. De vajon ez tényleg ilyen egyértelmű lenne?

A válasz sajnos az, hogy nem. Bár több ökölvívó is Parkinson-kórban szenvedett, nem bizonyított, hogy a sportnak és a betegségnek ok-okozati kapcsolata lenne egymással. Az azonban tény, hogy a sok agyi sérülés nem tesz jót, így ha ehhez még hozzájönnek az egyéb kockázati tényezők, akkor már igaz, hogy fokozott lehet a veszély. A bokszolók, az amerikaifoci-játékosok és a jégkorongosok körében a fejet ért ütések összeadódásának hatására egy ún. punch-drunk szindróma alakulhat ki, amit esetükben viszonylag gyakran említenek, ám a betegség eredete éppoly vitatott, mint a Parkinson-kóré.

Fotó: iStock.com/Lidian Neeleman

Fotó: iStock.com/Lidian Neeleman

Mik a tünetek?

A betegségnek vannak a laikusok számára is könnyen felismerhető tünetei, a remegés vagy a csoszogó járás is ezek közé sorolható, de megfigyelhető még az izommerevség és a lassultság, valamint a kifejezéstelenné váló arc. Az idő előrehaladtával a járás is nehézkessé válik, romlik a tartás stabilitása, csökken a vérnyomás, és a gondolkodás is lelassul, valamint nem ritka a depresszió sem. A reszkető bénulásként is hívott betegség az első tünetek megjelenése után egy viszonylag lassan előrehaladó, dege­neratív idegrendszeri probléma, amely a nevét arról a James Parkinsonról kapta, aki először definiálta a kórt. A betegség a dopamin nevű ingerületátvivő anyaggal működő agyi területek pusztulásával jár, ez okozza a tipikus testi tüneteket. A probléma egyszerűnek tűnik, ám megoldására máig nem találtak hatékony ellenszert.

A betegség többnyire 50-60 éves korban mutatja első jeleit, ám Michael J. Foxnál már 30 évesen diagnosztizálták azt. A színésznek ezek után még 7 évig sikerült a nagyközönség előtt rejtegetnie az egyelőre még gyógyíthatatlan kórt. Bár léteznek gyógyszerek és műtéti lehetőségek is, ám ezek egyelőre csak a tüneteket tudják csökkenteni vagy megállítani az állapotromlást, ám végső gyógyulást nem jelentenek.

Kik veszélyeztetettek?

A Parkinson-kór kialakulásának oka legtöbbször ismeretlen, de gyaníthatóan egyes idegrendszeri fertőzések vagy más degeneratív megbetegedések, agyi sérülések, egyes gyógyszerek (főleg pszichiátriai tünetekre alkalmazottak) és kábítószerek is szerepet játszhatnak benne. Az öröklődésnek és a mérgező anyagoknak is szerepet tulajdonítanak. Egyes kutatók viszont a gyomor- és bélrendszerben vélték felfedezni a betegség forrását, míg a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének kutatói azt vizsgálták, hogy az agyi traumatikus sérülések és a növényvédő szerek, gyomirtók (parakvát), illetve ezek együttesen hogyan befolyásolják a Parkinson-kór kialakulásának esélyeit. Megállapításuk szerint ezek a hatások nemcsak összeadódnak, de meg is háromszorozzák a rizikófaktorokat.

Fotó: iStock.com/dusanpetkovic

Fotó: iStock.com/dusanpetkovic

Miért nehéz a megoldás megtalálása?

A Parkinson-kór esetében nemcsak a kialakulását övezi egyelőre sok kérdés, de a hatékony terápia felfedezése is várat magára. Mindezt az is nehezíti, hogy ebben a betegségben különösen erős a placebohatás. Ez nemcsak a gyógyszeres kezelésre, de a műtéti beavatkozásokra is igaz. Nem egy alkalommal derült ugyanis ki, hogy a nagy reményekkel alkalmazott operációk pont annyira voltak hatékonyak, mint azok, amelyeknél ugyan felvágták a beteget, de valójában nem végezték el a beavatkozásokat. Ez utóbbiak állapota az egyéves utókövetés során ugyanolyan javulást mutatott, mint azoké, akiknél az innovatív eljárást valóban elvégezték.

Mint ahogyan a sok, reflektorfényben élő és a világ szemétől kissé elvonultabb életet élő, hétköznapi ember közül kikerülő Parkinson-kórosok esete is mutatja, a betegséggel akár évtizedekig együtt lehet élni, hiszen a kór ha nem is gyógyítható, de kezelhető. Hogy a beteg állapota minél tovább kielégítő lehessen, abban sokat segíthet az orvosokon kívül egy segítő, támogató család is.