×

Egészség

A száraz fulladásos körlevelek rémhíreket terjesztenek

Néhány héttel ezelőtt tragikus baleset történt egy párkányi strandon, azóta azonban rémhíreket keltő körlevelek és cikkek százai lepték el az internetet. Megkérdeztük az Országos Mentőszolgálatot, mi igaz a száraz fulladásról.

A vízben történt játék után rosszul lett, majd később életét vesztette egy kisfiú 2016 júniusában a párkányi strandon. A tragikus eset után körlevelek és áltudományos cikkek százai lepték el az internetet azzal rémisztgetve a szülőket, hogy ne merjék még csak dobálni sem a gyerekeket a vízben, mert órákkal a játék után is megfulladhatnak. Elkezdtük olvasgatni a témában megjelent cikkeket, és kivétel nélkül mindegyik szakértő nélküli írás volt, nagyjából ugyanazokkal az információkkal. Szerettünk volna biztos forrásból származó információkat, ezért megkérdeztük az Országos Mentőszolgálatot, mi az igazság az állítólagos száraz fulladással kapcsolatban.

Fotó: iStock.com/olesiabilkei

Fotó: iStock.com/olesiabilkei

„A vízbe fulladás kimenetele több tényező függvénye, de mindenekelőtt az alámerülés időtartama fogja meghatározni, tehát az oxigénhiányos állapot hossza” – tudtuk meg Győrfy Páltól, az OMSZ kommunikációs és PR-igazgatójától. „A legfontosabb, hogy minden eszméletlen, nem hatásosan légző embernél vízbe fulladás esetén az újraélesztés lépéseit kell követni! A hivatkozott cikkekben, posztokban említett száraz és nedves fulladás ebben a formában nem létezik. Senkinek nem kell aggódnia amiatt, hogy pár másodperces alámerülésnek, vízivásnak súlyos kockázatai lennének. A cikk írója minden bizonnyal az alámerüléskor kialakuló gégegörcsöt nevezi száraz fulladásnak, ez azonban víz alatt történik. Ugyanakkor jó tudni, hogy 2002-ben a World Congress of Drowning eltörölte a korábbi kategóriákat, mint a száraz, a nedves, a másodlagos, a néma és a ‘majdnem’ vízbe fulladást. Minden olyan esetet, amikor folyékony közegbe merül alá valaki, ami légzési rendellenességet okoz vízbe fulladásnak nevezünk a kimeneteltől függetlenül. Fontos tudni, hogy a vízbe fulladás (alámerülés) után később is felléphetnek komplikációk, emiatt kell ezeket a gyerekeket (és felnőtteket is) kórházban megfigyelni, még jó általános állapotban is.”

A szóvivő szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a vízbe fulladásos eseteket megelőzni kell, hiszen a kialakuló oxigénhiányos állapot sok esetben végzetes lehet. Ezúton is kérik a szülőket, nagyszülőket, hogy ne tévesszék szem elől a gyerekeket a víz közelében, tanítsák meg őket biztonságosan úszni. Az ellenőrzött módszerekkel történő úszásoktatás fontos és biztonságos módszer.

Mit tegyünk, ha baj van?

A továbbiakban hasznos tudnivalókat ajánlottak dr. Krivácsy Péter gyermekgyógyász könyvéből:

Vízbe fulladás
A természetes vizek tisztelete, néhány fontos szabály betartása és stabil úszni tudás. Figyelj oda, hogy a nyaralást ne árnyékolhassa be baleset.
Hazánkban a nagy átlagot tekintve évente mintegy 200 ember fullad vízbe, közülük minden ötödik gyerek, a vízből mentett személyek száma 400–600 közötti évente. A baleseti okok között egyaránt szerepel a figyelmetlenség, a nem kellő jártasság, az egészségügyi okok, de sajnos az öngyilkosság is. Nem elég, ha jól tudsz úszni, a vizekben sok veszély leselkedhet rád. Nagyon fontos, hogy ismeretlen vízbe mindig különösen óvatosan fürdőzz, az egyenetlen alapzat, a nem ismert áramlások, a víz alatt elhelyezkedő veszélyes tárgyak, az esetleges hirtelen mélyülés mind veszélyt jelenthet. Ugyancsak veszélyt jelenthet az időjárás – erős szél, eső, vihar –, és ha felhevült testtel ugrasz vízbe. A balesetek mintegy fele tiltott helyen történő fürdőzésből származik, ilyen szempontból legveszélyesebb vizek a folyók, azok mellékágai és a bányatavak.

Fotó: iStock.com/Katrin_Timoff

Fotó: iStock.com/Katrin_Timoff

Soha ne fürödj természetes vízben:

  • nem kijelölt fürdőhelyen
  • sötétben vagy korlátozott látási viszonyok között
  • egyedül
  • hajóútban, kikötőkben, hidak és egyéb műtárgyak közelében
  • egészségre vélhetően ártalmas vizekben
  • ahol tiltótábla jelzi
  • a Balaton déli oldalán a parttól 1000 m-nél, északi partján 500 m-nél nagyobb távolságra
  • esőben

Ne menj a vízbe:

  • felhevült testtel
  • étkezés után legalább fél óráig
  • ha alkoholt vagy egyéb tudatmódosító szert fogyasztottál
  • bőrkiütéseid, nagyobb kiterjedésű nyílt sebeid vannak

Gyerekcsoportokra vonatkozó szabályok:

  • 6 év alatti, illetve úszni nem tudó 12 év alatti gyerek csak felnőtt közvetlen felügyelete mellett fürödhet szabad vizekben
  • gyermek és ifjúsági csoportok esetén a csoport vezetőjének a csoport létszámának megfelelő számú vízi mentésben jártas személyről kell gondoskodnia
  • vízitúra esetén tilos a kenuból, kajakból, egyéb vízi járműből a vízbe ugrani, kivétel a fürdőzésre kijelölt helyeken

Mit csinálj, ha baj van?
Ha veled történt a baj (pl. begörcsölt valamelyik izmod vagy fogytán az erőd), a következő négy teendőt vésd a fejedbe!

  • Állj meg!
  • Lélegezz nyugodtan!
  • Gondolkodj!
  • Cselekedj!

A leírtakat nem lesz könnyű kivitelezni, de mindenki képes rá. Ez az egyetlen hatékony megoldás a fulladás elkerülésére és nyugodtan tudatosítsd magadban, ha ezeket végiggondolod, nem lesz probléma. Akkor tehát: állj meg, ne terheld tovább magad. Lélegezz nyugodtan, ez nagyon fontos, mert a gyors légzés hamar kimerít, ráadásul kellő mennyiségű oxigén sem jut a testedbe. Gondold végig, mit lehet tenni, pl. segítségért kiabálni, vagy a folyó áramlását kihasználni és a partra sodortatni magad, végül cselekedni.

Ha a társad került bajba, jól gondold végig, mit csinálsz! A vízből mentés komoly elméleti és gyakorlati ismereteket kíván, ha megközelíted, könnyen áldozattá válhatsz! A pánikoló fuldokló természetes reakciója, hogy átkarolja a hozzá érkezőt, ezzel veszélyeztetve az ő életét is.

Fotó: iStock.com/LaChouettePhoto

Fotó: iStock.com/LaChouettePhoto

Ezt csináld, ha a társad fuldoklik:

  • kiabálj azonnal segítségért
  • próbálj valamilyen eszközzel segíteni, pl. mentőöv, mentőmellény, hosszú faág, kötél stb.
  • próbáld szavakkal lenyugtatni
  • ne menj oda, ne próbáld kihúzni! A vízimentés komoly gyakorlatot igényel!
  • ha eszméletét vesztette és erőd engedi, próbáld a part felé húzni – ez nehéz feladat!

Vízbe fulladás és teendők

A vízbe fulladás alapesete, mikor a légutakba víz kerül. Ez több okból is bekövetkezhet. Ha a sérült a víz alá kerül, és nem tud felszínre jönni egy ideig képes visszatartani a légvételt, azonban egy idő után a belégzési reflexnek nem tud ellenállni, így vizet lélegzik be. Az is előfordulhat, hogy a légzésvisszatartás miatt eszméletét veszti, és különösen hidegebb vizekben halálos lehet a gégegörcs – feltehetően ez a leggyakoribb fulladási ok –, amely szintén akadályozza a belégzést. A vízbe fulladás lehet szív eredetű is, ha felhevült testtel ugrunk vízbe, vagy telt gyomorral, komoly eséllyel válthatunk ki végzetes szívritmuszavart. Ez esetben azonban nem a klasszikus vízbe fulladásról beszélnünk.

A lehűlés némileg védi az oxigénhiány hatásaitól a vízbe fulladtat, így nem kockázati tényező. Mielőbb emeljük partra, ha magánál van vagy eszméletlen takarjuk be, ha nincs légzése, kezdjük el az újraélesztését. A vízbe fulladt újraélesztése nem tér el a hagyományos újraélesztési protokolltól!”