Siker

Magyar siker a budapesti díjugrató Grand Prix-n

Ifjabb Szabó Gábor révén magyar sikerrel zárult a Nemzeti Lovardában vasárnap rendezett díjugrató Grand Prix is – adta hírül az MTI.

A magyar lovas – Timpex Bölcsész nyergében – így tökéletes hétvégét zárt, ugyanis a pénteki Nemzetek Díja csapatversenyben ő képviselte a magyar kvartettet az összevetésben és harcolta ki a győzelmet dán ellenfelével szemben.

A későbbi győztes, ifjabb Szabó Gábor Timpex Bölcsész nyergében a CSIO Grand Prix díjugrató versenyen a Nemzeti Lovardában 2016. július 17-én. MTI Fotó: Illyés Tibor

A vasárnapi Grand Prix 50 fős mezőnyéből tizenhatan teljesítették hibátlanul, azaz verőhiba és időtúllépés nélkül a 160 centiméteres akadályokból álló pályát. Az összevetésben pedig ismét ifj. Szabó bizonyult a legjobbnak. Másodjára már csak hatan maradtak hibátlanok a lerövidített pályán, de közülük a magyar lovas volt a leggyorsabb. Ideje közel négy másodperccel volt jobb a második dán Sören Pedersennél és majdnem hattal a harmadik szír Amre Hamchónál. A második felvonásban érdekelt másik magyar lovas, Horváth Balázs Zordonnal szintén verőhiba nélkül zárt, de időtúllépése miatt egy hibaponttal hetedik lett.

A további magyar indulók közül Füzér Gábor 18., ifj. Lázár Zoltán 24., Tóth László 29., Jamie Wingrave 30., Kiss Zsolt 32., Krucsó Szabolcs 34., Hugyecz Mariann 38. lett, Czékus Zoltán pedig feladta a versenyt.

A díjugratásról

A díjugratás talán a világ egyik legkedveltebb lovassportága. Ahhoz, hogy egy ló jó eredményeket érjen el díjugratás kategóriában, hátsó lábainak, valamint farának erősnek kell lennie, hogy a megfelelő lendület meglegyen, valamint az ugrásnak jó legyen az íve, és hogy fönt maradjanak a rudak.

Az ugrólónak szánt lovak ugróképzését 2-4 éves kor közt kezdik el, a ló engedelmességétől, és ügyességétől függően. Első alkalmakkal ló és lovasa domboldalakon másznak föl, és ereszkednek le, amitől a ló hátsó izomzatai megerősödnek, és a lóból jó ugró lesz. Ezután a járóiskola következik.A járóiskola (vagy angolul „cavaletti”) egymástól (meghatározott) egyenlő távolságra lefektetett rudak összefoglaló neve. Ezeken a rudakon a ló lépésben, ügetésben, és vágtában halad át. Később a rudakat téglákra, vagy egyéb magas tárgyakra helyezik, hogy a lónak magasabbra kelljen emelnie a lábát. Egy bizonyos magasságnál a lónak már ugrania kell. Ezután háziállatunkkal már minden edzés végén ki kell menni terepre, domboldalt mászni, azon leereszkedni.

A lovas viseletét általában egy fehér blúz, valamint egy fekete zakó teszi ki felül. Kötelező kobak viselése, ami lehet fekete és barna is, ezek közül a színek közül választhat a lovas. A nadrágjának fehérnek kell lennie, valamint a csizmájának a kobakkal megegyező színűnek. Pálca használata nem kötelező, de a lovasok legtöbbje használ. Ennek rövid pálcának kell lennie, nem díjlovasnak. Fontos, hogy fekete legyen. A női lovas a haját kontyba fogja, vagy lófarokba.