Otthon

Ne égessetek már, gyerekek!

Ki látott már olyan gyereket, amelyik nyakába kötve az asztalkendőt, fapofával zöldségsalátát rendel, majd illedelmesen ülve, megfelelő evőeszközökkel megeszi? Senki. Nem is lenne benne semmi vicces – bár az igaz, hogy szülőként néhány ősz hajszállal kevesebbet számolnánk.

Nem jól nevelünk?

Örök vita áll fenn az illemszabályokhoz ragaszkodó, régimódinak tartott és a modern nevelési elvet követő anyukák között. Az egyik tábor már a gyerek első évétől kezdve helyesen fogatja a csemetével a kanalat, oktatja a szalvéta használatára, és ragaszkodik ahhoz, hogy amíg az ebéd el nem fogy, addig a gyerek nyugodtan üljön a helyén, ne üvöltözzön, ne játsszon az étellel. Régen minket is így neveltek, gondolom, mindannyian emlékszünk az Ülj egyenesen! Ne tedd az asztalra a könyököd! Ne egyél úgy, mint egy disznó! Hogy fogod azt a kést?! Mások csak száraz kenyérhéjat kapnak! Ugye azt akartad mondani, hogy köszönöm szépen az ebédet?! mondatokra. Néhányan – bár ők vannak kevesebben – még ma is így nevelik a gyerekeiket, és azokkal a csemetékkel nincs is semmi baj az éttermekben sem. Fegyelmezetten, maximum unottan esznek, és halkan kéredzkednek ki pisilni. Na de a többiek…

Fotó: iStock.com/monkeybusinessimages

Fotó: iStock.com/monkeybusinessimages

Szabadság az illemszabályoktól

A legtöbb mai anyuka nem ragaszkodik mereven az illemszabályokhoz, és őszintén szólva úgy eteti kisgyerekét, ahogy tudja. Örülünk, ha az hajlandó megenni azt a néhány falatot, még akkor is, ha közben repülőset kell játszani, vagy a papi háromnegyede az etetőszéken és a padlón köt ki. Miközben kétségbeesetten próbáljuk etetni a gyereket, kinek jut eszébe arra oktatni, hogyan kell enni étteremben? Maximum a vasárnapi ebédek során vagy a nagyszülőknél, akik árgus szemmel figyelik, hogy viselkedik az unoka. A helyes étkezés szabályai viszont nem feltétlenül rögzülnek úgy, ahogy kéne, így aztán átlagos gyerekkel étterembe menni valóságos kínszenvedés az étteremnek és a szülőknek is, egyetlen ember érzi jól magát: a gyerek – vagy ő sem, mert állandóan megszidják.

Vihar a biliben

Azok az éttermek, amelyek nincsenek felkészülve a családos vendégekre, jókora sokkot kaphatnak. A spagetti a földön landol, a kenyérkockákat eldobálják, a szívószál a gyerek orrából lóg, aki nem mellesleg állandóan üvölt, a szülők pedig idegesen nevetgélve próbálják kicsalogatni a másik gyereket az asztal alól. A gyerekek csak és kizárólag desszertet hajlandóak enni, minden más maradékot jobb híján a szülők takarítanak el, akik közül az elkeseredettebbek időnként eltűnnek az egyik csemetével a mosdóban. Ilyenkor hiába a szentbeszéd meg a fenyegetés, a gyerekek mintha éreznék és élveznék, hogy nyilvános helyen csapnak balhét.

Fotó: iStock.com/FamVeld

Fotó: iStock.com/FamVeld

Mit tehetünk megelőzésként?

Minden szülő elhatározza a legutolsó balhé után, hogy otthon aztán jól megneveli a gyereket. Persze semmi baj azzal, ha illemre szoktatjuk a gyerekeinket, sőt, de nem kell átesnünk a ló túloldalára sem. Kezdjünk el otthon, legalább hétvégente, együtt enni, és tartsuk be a szabályokat. Ha elmennénk valahová, keressünk gyerekbarát éttermeket, ahol a kicsik is jól érezhetik magukat, ahol akár még külön gyerekmenüvel is készülnek, és ahol nem pisszegnek le állandóan a pincérek.

Mielőtt éttermet választunk, nézzünk fel a netre, mert vannak olyan helyek, ahol annyira nem örülnek a gyerekeknek, hogy bizonyos életkor alatt be sem vihetjük őket, ezt pedig a honlapon is feltüntetik.

Ne érkezzünk veszekedve, ingerlékenyen, alvásidő előtt-alatt és farkaséhesen az étterembe, mert az étel kiérkezéséig még nehezebb lesz kordában tartani az éhes gyerekeket. Ha kell, vigyünk papírt, ceruzát, hogy a csemeték rajzolhassanak, ha unják magukat. Ha ismerjük a gyerekeinket, akkor kifejleszthetünk olyan trükköket, amik segítenek jól viselkedni az éttermekben is – vagy legalább a nagyobb balhékat megelőzhetjük.