A szénhidrát-anyagcsere felborulásával járó kórképeket összefoglaló névvel diabétesznek nevezzük. A folyamat kialakulása alapján csoportosítjuk őket. Életkori megjelenésük alapján az 1-es típusú diabétesz (1TDM) inkább gyermek- és fiatalkorban, a 2-es típusú diabétesz (2TDM) inkább idősebb korban fordul elő, de átfedések egyre inkább vannak.
Egyes tünetek észrevehetőek
„Az 1-es típusú diabétesz elsősorban a fiatal életkorban jelentkező betegség – mondja dr. Felszeghy Enikő, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Gyermekklinikájának diabetológus szakorvosa. – Minden esetben inzulin adását igénylő, legtöbbször genetikai hajlam mellett, autoimmunitás talaján kialakuló diabétesztípus. A hasnyálmirigy inzulintermelést biztosító szigetsejtjei fokozatosan pusztulnak, így egyre kevesebb a szervezet inzulinszintje. A szénhidrát-anyagcsere felborulása fokozott folyadékforgalommal és fokozott étvágy mellett észlelhető fogyás tüneteivel jelentkezik az esetek döntő többségében.”
Mivel ez a típus leggyakrabban a kicsiknél fordul elő, így a szülőknek kell felismerni a jeleket. „A tünetek egyértelműek: a szülők azt veszik észre leghamarabb, ha a gyermek éjszaka is felkel pisilni, vagy a korábban szobatiszta kisgyerek bepisil. Emellett a folyadékforgalom megemelkedik, legtöbbször jócskán meghaladja az élettani 1,5-2 liter/nap mennyiséget, és leginkább a vizet kérik. A fogyás gyakran nem tűnik fel, részben azért, mert a fogyásnak más okát gondolják az érintettek. Ilyen a serdülőkor, amikor gyakoribb a diabétesz előfordulása, és a fogyást a hirtelen növekedéssel magyarázzák a szülők. A diabéteszes gyerekek és felnőttek teljes életet élhetnek, és szándékosan nem cukorbetegeknek, hanem diabéteszeseknek nevezzük őket. Hiszen alapvetően egészségesek, de inzulin-hiányállapotuk van, amit kívülről egyre modernebb módon lehet pótolni.”
Fotó: iStock.com/BernardaSvEzzel szemben a kettes típus „a felnőttek betegsége”, legalábbis így szokták általánosságban emlegetni, holott tudjuk, hogy az idő előrehaladtával egyre kevésbé különböztethetjük meg ily módon a két típust. „Elsősorban a felnőttkor diabétesztípusa, legtöbbször elhízás talaján alakul ki. Fokozódó inzulintermelés mellett az inzulinfelhasználás nem kielégítő, ezért inzulinrezisztencia észlelhető amire a bőrön, elsősorban a hajlatokban (nyak, hónalj, has) megjelenő barnás bőrelváltozás utal. Mivel az elhízás civilizációs betegség, egyre gyakrabban érinti a gyerekeket is. Ebben az esetben azonban a tünetek közel sem ennyire kifejezettek. Mivel maga a diabétesz típusa is ‘alattomos’, gyakran felnőttkorban is csak más tünetek utalnak arra, hogy a szénhidrát-anyagcsere felborult. Ilyen lehet az elhízás mellett a száraz bőr, a viszketés, az elhúzódóan gyógyuló fertőzések vagy akár a gombás fertőzések megjelenése. Elhanyagolt esetben itt is észlelhető lehet a fokozott folyadékforgalom és a változatlan életmód mellett bekövetkező fogyás. Ez mindenképpen figyelemfelhívó jel.”
Nem mindig kell gyógyszer, a diéta is elég lehet
Az egyes típusú diabétesz esetében nem „megszorító” diétát tartunk, hanem az egészséges étrend javasolt. Természetesen a cukrok elsődleges kerülése indokolt, de vannak esetek és mennyiségek, amikor megengedett akár ezek fogyasztása is. „Különösen a gyermekgyógyászatban fontos, hogy nem tiltunk, hanem tanítunk, hogyan lehet legjobban elérni az élettani 3,5 mmol/l–7,8 mmol/l közötti vércukorértékeket.”
A kettes típusú cukorbetegség esetében kissé komplexebb a helyzet. A bevitt kalória és a szénhidrátok csökkentése, valamint a fizikai aktivitás fokozása segíthet a kezelésben. „Amennyiben az életmód pozitív változása nem elegendő, szájon át adható gyógyszeres kezelés, újabban speciális, bőr alá adandó gyógyszerek vagy végső esetben inzulin adása is szóba jöhet a szénhidrát-anyagcsere egyensúlyba juttatásához.” Ha a betegség már felütötte a fejét, akkor érdemes szakértő segítségét kérni az új életmód kialakításában. Fontos, hogy ne a divatdiétákat kövessék az érintettek, hanem lehetőség szerint egyénileg meghatározott szénhidrátmennyiséget fogyasszanak, fehérje és zsír kombinációjával.
Fotó: iStock.com/fizkesA várandósság rizikófaktornak számít
A cukorbetegség bárhol és bármikor jelentkezhet. Élhetünk rendkívül egészséges életet, de nem szabad elfelejteni, hogy a kialakulásához a genetika is nagyban hozzájárul. Egy harmadik típusnak tekinthető a terhesség alatt kialakuló diabétesz. „A várandósság idején a szervezet hormonális változásai arra hajlamos kismamáknál a szénhidrát-anyagcsere felborulását eredményezik. Ennek hatására mind a várandós nő, mind a magzat veszélyhelyzetbe kerül a megfelelő terápia nélkül. Ez első lépésben az esetek döntő többségében diétát jelent, de súlyosabb esetben inzulinkezelés válik szükségessé.”
