Otthon

Egy hamburger 250 relaxáló fürdő áráért

A Föld vízkészlete egyre csökken. Környezettudatos életünkben fürdő helyett zuhanyzunk, folyóvíz nélkül mosogatunk. De mennyi vízbe kerül az étel, amit megeszünk?

Egy ember egy nap alatt a háztartásban 137 liter vizet használ el. Ennek 35 százalékát zuhanyzáskor vagy fürdéskor, 30 százalékát WC-öblítéskor, 20 százalékát mosáskor és mosogatáskor, 10 százalékát főzéskor és 5 százalékot egyéb takarítási munkálatokkor. Ezen számok tekintetében a fenti tanácsok nagyon is hasznosnak tűnnek. Csakhogy nem ez a legnagyobb probléma.

Fotó: iStock.com/RomoloTavani

Fotó: iStock.com/RomoloTavani

Azt kevesen tudják, hogy az étel, amit megeszünk, a Földön hagyott vízlábnyomunk 2/3-át teszi ki. Tehát, ha tényleges változást szeretnénk elérni, akkor az étkezési szokásainkon kell változtatnunk.

Hús helyett zöldséget, és megpihen a Föld!

Egy korábbi cikkünkben, melyben a veganizmusról írtunk, már szó esett arról, hogy aki ezt az életmódot követi, az a Föld érdekeit nézi. Köztudott, hogy az állattartás súlyos környezeti és egyéb globális károkat okoz. Irtják az erdőket a legeltetés és a takarmánytermelés miatt, illetve a vízkészlet jelentős részét is az állattartás emészti fel. Sok emberben felmerül a kérdés, hogyan lehetne változtatni a helyzeten. A válasz egyszerű: több növényi alapú élelmiszert kell fogyasztani. Bár elsőre furcsán hangzik, de a hústermékek több vizet igényelnek, mint a növények.

A számok önmagukért beszélnek

Ha általánosságban beszélünk a húsokról, és nem korlátozzuk le bizonyos típusú állatokra, akkor meglepő adatokat kapunk arról, hogy 1 kilónyi hús mennyi vizet igényel. Míg 1 kg hús előállításához 5000–20 000 liter közötti mennyiséget használunk el, addig 1 kg búza esetében ez a szám valahol 500 és 4000 liter között mozog.

Hogy minek köszönhető ez a hatalmas különbség? Az ökológia választ ad erre a kérdésre is. A növények esetében csak arra használjuk a vizet, hogy öntözzük a földet, hogy szépen nőjenek. Az állatok esetében viszont más a helyzet. Nemcsak azt a mennyiséget kell figyelembe venni, amit megisznak, hanem azt is, amit arra fordítanak, hogy a számukra szükséges élelmet előállítsák, illetve a környezetüket tisztán tartsák.

Fotó: iStock.com/rez-art

Fotó: iStock.com/rez-art

Lássuk, mi mennyibe kerül!

A csoki boldogsághormont termel. Ebből viszont 1 kg-hoz 17 000 liter vízre van szükség. Ezzel a mennyiséggel feltölthető egy otthoni medence.
Nem tudunk hús nélkül élni? Nem árt, ha tudjuk, hogy 1 kg sertéshús 6000 liter vizet igényel, ez elegendő lenne 188 zuhanyzáshoz.
Ha reggeli, akkor tojás: egyetlen darabhoz 196 liter vízre van szükség, ami 784 pohár víz.

A hamburgerek marhából a legfinomabbak: ebből egyetlen kg 15 000 liter vizet igényel, ami elegendő lenne 250 relaxáló fürdőzéshez.

Ezzel szemben a zöldségek…

1 kg kukoricához csak 1211 liter vízre van szükség.
Búzából ugyanekkora mennyiséghez 1892 liter kell.
1 kg banán 790 liter vízbe kerül.

Ugyanennyi burgonyához csak 287 literre van szükség.
Nem mondjuk, hogy mindenki hagyjon fel a húsfogyasztással, de egészségügyi, anyagi és környezetvédelmi szempontok alapján is megfontolandó, hogy lehetőségeinkhez mérten minél több zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk, akár a húsfogyasztás kárára is. Hiszen a Földön bizonyítottan egyre forróbb a hangulat.