A mozaikra egy római fürdő feltárása közben bukkantak Aegae ókori város régészeti lelőhelyén. A 11,39 négyzetméteres mozaik egy része megsemmisült, az itt található felirat görögül üdvözli a fürdőbe betérőket.
Sabri Tari, Adana tartomány kulturális és idegenforgalmi igazgatója a Hürriyet török napilapnak elmondta, hogy az ókori település haditengerészeti támaszpontként szolgált a római birodalom idején, és ott található az ókor három legnagyobb Aszklépiosz-templomának egyike. (Aszklépiosz a görög mitológiában a gyógyítás istene volt.)
A gazdag történelmi örökséggel bíró térségben találtak már mozaikokat, köztük egyet a szerelem istenéről, Éroszról. A Poszeidón-mozaik ritka a maga szépségében, az ókori római fürdő hideg vizes medencéjében találtak rá – tette hozzá az illetékes.
Képünk illusztráció! Fotó: Pixabay/ CCO Public DomainPoszeidónról
Poszeidón görög isten, latin megfelelője Neptunus. Általában a háborgó tenger isteneként emlegetik – olvasható a Wikipédián. A név jelentése bizonyos értelmezések szerint „a Föld ura”, eredetileg ugyanis földistenség volt. Erre utal a homéroszi Földrázó Poszeidón jelző, ami a földrengések kiváltására utal, és már Knósszoszban feltűnik. A mítoszok szerint ha szigonyát a földbe vágja, földrengés pattan ki. A görög mitológiában ezzel szemben mégis a tenger királya; hatalma kiterjed a tavakra és a folyókra is.
A küklópszoktól és a százkezűektől kapta a háromágú szigonyát, amikor Zeusz kiszabadította őket. Ezzel a szigonnyal tudja felkorbácsolni vagy lecsillapítani a hullámokat; az ő jó- vagy rosszindulatától függ a hajósok élete.
A szárazföldekkel való kapcsolatát azzal őrizte meg, hogy a szigetek létrehozója volt. A tengerészek Poszeidónhoz fohászkodtak a biztonságos utazásért, sokszor élő áldozatot mutattak be neki: élő állatokat, néha lovakat dobtak a tengerbe, hogy nyugodt vizeken hajózhassanak. III. Alexandrosz makedón király az isszoszi csata előtt egy négylovas szekeret áldozott neki lovakkal együtt.
