A jóga jótékony hatásairól ódákat lehetne zengeni, számos előnyét kiemeltük már mi is. Van azonban egy terület, amivel még keveset foglalkoztunk, pedig a helyes módszerrel megteremtheti az egységet és a harmóniát az életünkben. Ez a jógalégzés.
Kalóriákat számolunk, de nem veszünk levegőt
„Furcsa, hogy manapság az emberek mindenre odafigyelnek, de valahogy a légzés helyes mivolta nem szerepel a prioritási listán – kezdi Kiss Mária jógaoktató. – Számolgatják a kalóriákat, igyekeznek minél többet mozogni, pedig az egészségünk szempontjából a legfontosabb, hogy alkalmazzuk a helyes légzési technikákat, és ezt akár az irodában is végezhetjük a számítógépünk előtt ülve. Minden jógázó közösségnek nagy öröm, hogy napról napra egyre több ember ébred rá a jóga pozitív hatásaira, de a jógalégzésről általában kevesebb szó esik.”
A légzésnek alapvetően három szakaszát különböztetjük meg: a belégzést, a kilégzést és a kettő közötti szünetet. Ezek a szakaszok folytonosan követik egymást, de azt szokták mondani, hogy a kilégzésnek tovább kell tartania.
„Testi és lelki egészségünk szempontjából fontos szerepe van a nyugodt, egyenletes mély légzésnek, hiszen ez teremti meg az összhangot a test és a szellem között. Sokan csak legyintenek, ha erről esik szó, pedig érdemes tisztában lenni azzal, hogy a helytelen, szapora, rövid lélegzetvételek fokozhatják a stresszt és a fájdalmat is.”
Azt még kevesebben tudják, hogy a divat lehet az egyik oka annak, hogy elterjedt a helytelen lélegzetvétel. „Gyakori hiba, hogy a mellkas kitágul, de a has ahelyett, hogy kidomborodna, behúzódik. Ez jelentősen korlátozza a hasi légzést, ennek okai a feszes ruhák és a szoros övek. Nem biztos, hogy mindent fel kell áldozni a divat oltárán.”
Nem bonyolult, próbálja ki mindenki!
„Amikor valaki először meghallja ezt a kifejezést, és mesélek neki a három szakaszról, mindig megijed, és bonyolultnak gondolja az egész folyamatot – mondja a jógaoktató. – Pedig ez lenne a helyes mód, és némi gyakorlás után a szakaszok automatikusan követik egymást anélkül, hogy erőteljesen koncentrálnánk minden lélegzetvételnél. A teljes jógalégzés három szakaszból áll: hasi légzés, mellkasi légzés és kulcscsonti légzés. Az elsőnél belégzéskor a rekeszizom a hasi szerveket összenyomja, és a hasfal kidomborodik. Ez a légzés alapja, segít kihasználni a tüdőnk kapacitását, ráadásul el is lazít. Mellkasi légzésnél a bordák megemelkednek, és a tüdő középső részébe irányul a levegő. Egy átlagos légzésben ez a szakasz a bevitt levegő felét is szolgáltathatja. A kulcscsonti légzés esetében a levegő a tüdőcsúcsba áramlik. Elsőre talán úgy tűnhet, hogy ennek van a legkisebb jelentősége, de csak ezzel a légzéssel valósul meg a gázcsere a tüdőcsúcsokban.”
Némi gyakorlással és odafigyeléssel mi magunk is érezhetjük, hogy a légzési folyamat közben mikor, hova áramlik a levegő. Azt is megfigyelhetjük, vajon mennyire használjuk ki a tüdőnk kapacitását.
„Talán ha valaki olvas a jógalégzésről, még nem teljesen válik számára tisztává, pontosan hogyan is működik. Érdemes felkeresni egy jógaoktatót, aki segít abban, hogy a gyakorlatban is elsajátítsuk ezeket a légzési formákat. Ha koncentráltak vagyunk, akkor főzés közben, az irodában vagy épp séta közben is alkalmazhatjuk a teljes jógalégzést, és ezzel az apró módszerrel megteremthetjük a saját harmóniánkat. Fontos kiemelni, hogy mindezt igyekezzünk az orron át történő levegővétellel elérni. Egyrészt így az izmainkat is jobban megdolgoztatjuk, másrészt tisztább és párásabb levegőt szippanthatunk be.”







