Csillagok

Szerencse és falra festett ördög, avagy működik-e a vonzás törvénye?

A babonák nem új keletű találmányok, évszázadok, de valószínűleg évezredek óta az emberiség sajátjai. Meghatározták a mindennapokat, a vadászat sikerességét, a vetés és aratás szabályait, a tengerészek és kereskedők útjait.

A felsőbb hatalomba vetett hit nemcsak a babonák, de a vallások alapját is képezi. Alapja ugyanaz: ha valamit a felsőbb hatalom akaratának megfelelően csinálunk – áldozatot mutatunk be, imádkozunk, vagy lekopogjuk, megcsavarjuk a kabátgombunkat –, akkor elnyerhetjük az általa biztosított jót: üdvösséget, szerencsét. Márpedig Fortuna csalárdan forgatja kerekét, így kegye elnyerésétől függ, hogy megy a sorunk…

Fotó: iStock.com/Puripat1981

Fotó: iStock.com/Puripat1981

Vagy mégsem?

Pszichológiai szempontból a szerencse és balszerencse kérdése sokkal inkább interpretáció kérdése, azaz attól függ, hogyan értelmezzük a jelenséget. Ahogy mindennek nézhetjük a jó oldalát, úgy mindent lefordíthatunk szörnyű pechként is, és bosszankodhatunk azon, hogy már megint kitolt velünk az élet, a szomszédok vagy esetleg a politikusok. Esetleg nem kellett volna öt évvel ezelőtt eltörni azt a tükröt, mert így még két évig fog minket üldözni a balszerencse!

Vagy vállalhatjuk a felelősséget tetteinkért, és megpróbálhatunk tanulni belőlük. Így persze nem ússzuk meg az életet egy helyben üldögéléssel, hiszen tudjuk: a szerencse nem létezik, csupán észre kell venni a lehetőségeket, cselekedni kell, dolgozni, és jó helyen leszünk, jó időben! Ugyanis nyitott és magabiztos viselkedésünk ugyanilyen reakciót fog kiváltani környezetünkből is. Áttételesen valójában ez a vonzás törvénye, ám nem gondolatainkban rejlik a kulcs, hanem magatartásunkban – bár kétségtelen, hogy ezek hatnak egymásra. Egy hétig próbáljunk meg ítélkezésmentesen élni: ne címkézzük a helyzeteket, embereket jónak vagy rossznak, minősítés helyett objektív megállapításokat tegyünk. Például új kolléganőnk nem idegesítően csipog egész nap, hanem az átlagosnál magasabb hangon, többet beszél. Így ahelyett hogy azonnal negatív érzéseket szülne bennünk a szituáció, és viselkedésünkön is tükröződne ez a zárkózott hozzáállás, hagyjuk, hogy felfedezzük a jelenség új aspektusait is.

A hurráoptimista azért már a ló másik oldala: negatív érzelmeink megélésére is szükségünk van a teljességhez. Ezek felismerése és elfogadása alapját képezi lelki egészségünknek. Például kényszeredett mosollyal lehet fogadni kirúgásunkat is (végre lesz szabadidőnk), ám főnökünk okolása helyett elgondolkodhatunk azon is, a mi részünkről mi vezetett az elbocsátásig (talán ha nem késtem volna annyit). Éljük meg efelett érzett csalódottságunkat is, majd a tapasztalatokból tanulva képesek leszünk továbblépni.

 Fotó: iStock.com/idizimage

Fotó: iStock.com/idizimage

A szerencse létezik

Az igazság az, és ezt vitorlázóként mondom, hogy a szerencse igenis létezik. Az időjárás felett semmiféle befolyásunk nincsen – a HAARP összeesküvés-elméleteit most hagyjuk ki a diskurzusból –, márpedig őseink, akik mezőgazdaságból éltek, bizony erősen függtek a környezeti tényezőktől. Egy tavaszi fagy vagy az aszályos nyár az egész évi termésüket, és ennélfogva megélhetésüket veszélyeztette, hiszen az állam szociális hálója nélkül éhezés várt rájuk. Tehát babonákon keresztül igyekeztek befolyással lenni ezekre több-kevesebb sikerrel. A vitorlázásban sem tudjuk befolyásolni az időjárást: hiába kedvezne nekünk a gyenge szél, ha a versenyen épp erős fúj, akkor nem tudunk mit tenni, így is rajthoz kell állni. Úgy szoktuk mondani: a pesszimista vitorlázó panaszkodik a szél miatt, az optimista reméli, hogy változni fog, a realista pedig beállítja a vitorláit!
A témával Mázli kontra balszerencse címmel és sztárvendégekkel foglalkozik a Ridikül mai adása. A vendégek Kassai Ilona, Kárász Eszter és Gubás Gabi lesznek, valamint meglepetésvendég is érkezik a stúdióba!

A tegnapi adást pedig ezen a linken tudjuk visszanézni.