A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. Akkor jön létre, ha a Föld a Nap és a Hold között van, és a Föld árnyéka vagy félárnyéka a Holdra vetődik. Nem parallaktikus jelenség, azaz a Földről és az űrből is mindenhonnan látható, ahonnan a Hold éppen akkor látható – olvasható a Wikipédián.
Salgótarján, 2016. szeptember 17. Félárnyékos holdfogyatkozás Salgótarján közeléből fotózva 2016. szeptember 16-án. A félárnyékos (penumbrális) holdfogyatkozáskor a Hold csupán a Föld árnyékának külső részébe lép be. MTI Fotó: Komka Péter
- A teljes holdfogyatkozás során a Hold teljesen a Föld árnyékába kerül. Ilyenkor azonban mégsem sötétedik el teljesen a holdkorong, hanem fénye narancsvörösre változik amiatt, hogy a földi légkörön szóródó fény halvány derengést teremt a teljes sötétség helyett.
- Részleges holdfogyatkozásról beszélünk, ha a Hold csak részben lép be a Föld árnyékának belső részébe, az umbrába. Ilyenkor a Föld szürke árnyékot vet a Hold felszínének egy részére.
- A külső árnyék (vagy penumbra) az a térrész, ahol a Föld a Nap fényének csak egy részét takarja ki.
- A teljes penumbrális fogyatkozás esetén a Hold a külső árnyékon úgy halad át, hogy a teljes felülete bekerül ebbe a félárnyékos részbe, de nem lép be a Föld árnyékának belső részébe.
- A részleges penumbrális fogyatkozás az, amikor a Hold csak az árnyék külső részébe lép be, ám a felszínét ekkor sem takarja el teljesen a külső árnyék. Ez a jelenség nem túl látványos, hisz alig változik a Hold fénye, néhány esetben a visszavert fény kissé sárgás színt kap a megfigyelések szerint.
