Csillagok

„Ne tanítsuk a gyerekeket, inkább mutassuk meg nekik a világot” – interjú Batta MARGE Zsuzsival

Batta Zsuzsi, azaz MARGE volt a beszélgetőpartnerünk, aki nemcsak sikeres dalszerző, énekes és fiatal édesanya, hanem lelkes zeneterapeuta is. Az anyák és a gyerekek közti különleges kapocsról beszélgettünk, és hogy a zene segítségével hogyan lehet még jobban elmélyíteni ezt a kapcsolatot.

Hogy kerültél közel a zeneterápiához?

Művészeti iskolába jártam és 10. osztályban volt az első gyakorlatunk, mindenki azt a feladatot kapta, hogy egy olyan alapítványhoz vagy segélyszervezethez menjen el dolgozni, ahol hátrányos helyzetű embereknek tud segíteni. Számomra kézenfekvő volt, hogy árva gyerekekkel fogok foglalkozni, az ő sorsukat mindig is a szívemen viseltem, így elmentem egy soproni gyermekotthonba. Ott közösen zenélgettünk, énekeltünk, hangokat próbálgattunk, s így lassan belekerültem a zeneterápia bűvkörébe, onnantól számomra nem volt kérdés, hogy az éneklés mellett ezzel is fogok foglalkozni.

Fotó: Szakály Fruzsina

Fotó: Ridikül.hu

Most éppen egy könyvön dolgozom, ami a várandósokkal és a kisbabákkal foglalkozik, terveim szerint az anyukákat és a gyerekeket egyszerre tanítja majd egymással énekelni, és a hangok által kapcsolatot létesíteni, amíg a gyermek a hasban van, s miután megszületik, közös énekléssel is fent lehet tartani ezt az erős kötődést. Sajnos nagyon sok anyuka nem mer énekelni, mert már az általános iskolában elvették tőle a kedvüket vagy az önbizalmukat, az örömüket. Nekem az a misszióm, hogy ezt feloldjam és ráébresszem az embereket, hogy mindenki tud énekelni, mindenkinek van hangja. Mert az a gyerek, aki úgy nő fel, hogy az édesanyja nem énekel neki, az már hátrányos helyzetből vág neki az életnek, hiszen a szeretetnek egy olyan formája marad ki, ami nagyon fontos lenne mindenkinek.

De én tényleg nagyon hamisan énekelek!

Az teljesen mindegy! De az is jó, ha zenét hallgattok közösen és arra énekeltek együtt. Nem arról van szó, hogy az anyukáknak kórusműveket kellene egyedül előadnia a csemetének főzés közben, sokkal inkább arról, hogy legyen valamifajta közös zenei tevékenység. Ha hümmögtök együtt, már az is nagyon sokat jelent.

Fotó: Szakály Fruzsina

Fotó: Ridikül.hu

Mit fejleszt konkrétan egy gyerekben a zene, a közös éneklés?

Hát konkrétan, amikor te a hangodat használod, akkor az összes üreg, ami benned van, rezeg, s ezek körülölelik, masszírozzák a magzatot. Ezt pótolja születés után az ölelés, amikor karjaiddal veszed körbe. Neki ez ugyanaz az érzés, ugyanaz a fajta anyakötődés.

S amikor már megszületett, és úgy énekelsz, dalolászol, hümmögsz neki, akkor az a legbiztosabb pont a számára, mert amikor az anya hangját hallja, akkor érzi a legnagyobb biztonságban magát, hiszen a hasban is ez a hang vette őt körül. Az atmoszféra, amiben ő a legkomfortosabban van, az mindig az atmoszféra, ami a hasban is megvolt, s ez az anya hangjához köthető.

Fotó: Szakály Fruzsina

Fotó: Ridikül.hu

Ennek ellenére azt vallod, hogy ne kezdjük el korán zeneórára járatni a gyereket és szigorú követelményeket támasztani vele szemben.

Nekem egyébként mindenfajta tanításról ez a véleményem, még egy kölyökkutyát sem lehet oktatni egy bizonyos korig, így egy pici gyereket sem lehet tanítani még sokáig. Így van ez például a bilire szoktatással is: az agyukban nagyjából 2 éves koruk körül történik meg az a váltás, hogy elkezdik érezni ezeket az ingereket. Egészen odáig a bilizés csak egy megfelelési kényszer, s egy életre emésztési zavarokat okozhat, ha túl korán kezdik el. És ez ugyanígy van a zeneoktatással vagy bármilyen oktatással is. Persze más az, amikor a gyerek olyan közegben van, ahol angolul beszélnek és ráragadnak a kifejezések, és más az, amikor konkrét szavakat tanítanak neki. A foglalkoztatással szerintem meg kell várni egy bizonyos kort, hogy megérjen rá.

S melyik ez a kor?

Véleményem szerint legalább 7 éves korig érdemes várni. Egyszerűen elvesszük a gyerek szabadságát, ha tanítani próbáljuk. Én abban hiszek, hogy neki, önmagának kell felfedeznie a világot, a hangokat, a dalokat, a nyelvet, a szagokat és a saját érzékszerveit. A túl sok szabály és elvárás csorbítja az ösztöneiket.