Valószínűleg gyerekkorunkból hozzuk magunkkal az ősz iránt érzett ellenszenvet, hiszen szeptember elsején sosem volt kecmec, mindenkinek a hátára került a táska és ballagtunk az iskolába.
És persze az sem tett jót az ősz marketingjének, hogy napról napra hűvösebb van már. Érzékelhetően rövidebbek a nappalok, és egyre korábban sötétedik. Többet esik az eső is… Minden bizonnyal az ősznek ezen tulajdonsága az, ami miatt az elmúlással is társítjuk az évszakot: elmúlt a nyár, a pezsgés, a fiatalság, őszbe fordult az idő, közeleg a tél, a még nagyobb hideg, a csend, a hó.
Pedig felfoghatjuk úgy is, hogy az ősz – elmúlás, persze – a változást hozza az életünkbe évről évre. Itt az ideje a selejtezésnek, a bútorok átrendezésének. Vége a nyári uborkaszezonnak, a munkában is kereshetünk egy új kihívást, egy nagyobb projektet, egy újabb megmérettetést.
A tél közeledtével itt az ideje a raktározásnak is. Nemcsak a mókusok halmoznak fel ételt télire: ha a nyáron kimaradt, még készíthetünk szilvalekvárt, birsalmasajtot, készíthetünk almalét.
És ki mondta, hogy az ősz nem romantikus? A rengeteg színével, a puha takaróival és az egyre erőtlenebb napsugaraival! Tegyünk nagy sétákat a parkban, vagy kiránduljunk valamerre! Bújjunk össze a teraszon egy bögre kakaóval vagy forró csokival a kezünkben és nézzük, ahogy játszik a szél a sárga és rozsdás természettel. Vagy fészkeljük be magunkat a kanapéra egy izgalmas könyvvel, miközben odakint kopog az eső a párkányon…
Mióta is vártuk, hogy újra felvehessük a kedvenc bőrdzsekinket? Azzal a pulcsival és azzal a sállal? Végre megtehetjük, mert itt van az ősz, itt van újra. És szép, mint mindig, csak látni kell!




