Először találtak a világon egy elsüllyedt, de igen jó állapotban megőrződött középkori földközi-tengeri kereskedelmi vitorlást, a koggéra a Fekete-tenger bulgáriai felségvizeinek régészeti feltérképezését végző nemzetközi kutatócsoport (Black Sea M.A.P.) bukkant. Az elsüllyedt hajó a Földközi-tenger nyugati térségéből, esetleg Velencéből származik, valamikor a 13-14. században építhették. A felfedezés globális jelentőségű, mivel a koggét ma már csak történelmi forrásokból ismerik, soha nem találtak ilyen jó állapotban megőrződött példányt – adja hírül az MTI.
A régészcsoport szeptember 1. és 26. közötti kutatásai során több mint 40 hajóroncsot talált, köztük egy 9-10. századi bizánci hajót és egy 18-19. századi török hajót is. „Sok közülük olyan hajótípusokat rejt, amelyek csak történelmi forrásokból ismertek, de soha nem látták őket. Elképesztően jó állapotuk annak köszönhető, hogy a Fekete-tenger 150 méter mélyen oxigénhiányos. A hajóroncsok új adatokkal szolgálnak a Fekete-tenger part menti közösségeinek kapcsolatairól, sőt a még korábbi idők életmódjáról, tengerhajózásáról” – közölték a kutatók az eredményeiket ismertető közleményükben.
Miközben a hajóroncsok többsége új felfedezés, bolgár régészek szerint a legérdekesebb leletek a középkori hajóroncsok.
„Egyikük a 9-10. századi bizánci hajó. Nagyon ritka az ilyen lelet. Még érdekesebb a 13-14. századi hajó, amely a Földközi-tenger nyugati részéről, talán Velencéből származik” – mondta Ljudmil Vagalinszki, a bolgár régészeti intézet és múzeum igazgatója a Nova TV-nek. A kogge 20 méter hosszú, és nagyon jó állapotban megőrződtek a hátsó fedélzet, a kormánylapát és az árbócok. A koggék a felfedezések kora előtt jelentek meg a Földközi-tenger térségében, valójában ez az első hajótípus, amely lehetővé tette a távoli utazásokat nagy teherrel – magyarázta Klin Dimitrov, a sozopoli Vízalatti Régészközpont kutatója.
A hajót számos reneszánsz művész megfestette freskókon, képeken, de mindeddig egyetlenegyet sem találtak – hangsúlyozta. Dimitrov hozzátette, hogy Kolumbusz Kristóf hajóit, amelyekkel eljutott Amerikába, a koggéra alapozva építették. A kogge Hanza kereskedelmi hajótípus volt, a 10. században jelent meg és a 12. században terjedt el. Általában tölgyfából készült, egy árbóccal és egy négyszögletes vitorlával szerelték fel. A hajót a középkori Európában főként a Hanza-szövetség használta, leginkább a Balti-térségben. A hosszuk 15 és 25 méter közötti volt, szélességük 5–8 méteres, terhelhetőségük elérte a 200 tonnát. Később a koggén két keresztvitorlás árbóc és egy latinvitorlás árbóc honosodott meg.







