Bárhol megterem, és mindenki szereti
Angolul jackfruitnak, magyarul a jákafa gyümölcsének nevezik azt a termést, ami részben megoldhatja a világ élelmezési problémáit. A növény a kenyérfa rokona, és a világ legnagyobb gyümölcse terem rajta. A jackfruit hatalmas rózsákra szedhető, egyben pedig 30–40 kilogrammot is nyom – bőven elég egy családnak is. Az édes gyümölcs frissen is fogyasztható, de készítenek belőle lekvárt, megfőzik, megsütik, eszik sósan, egyfajta pörköltpótlékként is. A fa minimális vízigényű, egészen sok helyen könnyedén megterem, magról is nagyon könnyen szaporítható. A gyümölcs nemcsak finom, de gazdag élelmi rostokban, vitaminokban, ásványi anyagokban, azaz tökéletes táplálék, és akár a gabonaféléket is helyettesítheti.
Élet a sivatagban
A Burkina Fasóban élő Yacouba Sawadogo képes életet teremteni Nyugat-Afrika sivatagos földjein is. Ahhoz, hogy oda egyáltalán növényeket lehessen ültetni, fel kell javítani a talajt, ehhez viszont arra van szükség, hogy az a kevés eső eljusson az elültetett palántához. Yacouba egy ősi módszert fejlesztett tovább, melynek nagy vonalakban az a lényege, hogy a növények mellett gödröt ás, ami elvezeti a gyökérzethez a vizet. A technikának hála már több tízezer hektárnyi földet lehet újra használni.
Vízfertőtlenítő
Egyre nagyobb problémát jelent az édesvíz hiánya – vagy az, hogy ahol találni is, tele van baktériumokkal, vírusokkal, és fertőzéseket okozhat. Már eleve tudjuk, hogy ha csak nyaralni megyünk, akkor sem iszunk csapvizet, különben ágynak eshetünk hepatitiszfertőzéssel, de mit tegyenek azok a népek, akiknek egyetlen vízforrását egy állatok által is látogatott sáros gödör jelenti? Szerencsére már nekik is készítenek megoldásokat, például olyan víztisztító csövet, aminek egyik végén ki kell szívni a vizet, a másik vége a víz felszíne alatt van, de a két pont között a csőben csírátlanítják a folyadékot. Ugyanilyen fertőtlenítő módszerrel dolgozó vizeskulacsot is piacra dobtak már, ami árvizeknél is jól jöhet, s jelenleg főként hegymászók és katonák használják. A tengervíz sótlanításának elvén dolgozó készülékek már régebb óta elérhetők, de ezeket sem szabad lebecsülnünk, hiszen édesvízből nagyon kevés van – főleg a sóshoz képest.
Ehető buborékokba csomagolt tiszta víz
Londoniak dolgozták ki a pofátlanul egyszerű, de annál nagyszerűbb módszert, ami a műanyagpalackokat is feleslegessé teszi. Az Ooho! elnevezésű buborék nagyon alacsony előállítási költséggel készül kalcium-kloridból és algakivonatból. Annyira rugalmas és erős, hogy belecsomagolhatjuk az előzőleg lefagyasztott vizet, és a buborékban tárolhatjuk, cipelhetjük. Maga a héj, mivel természetes anyagokból készült, nem ártalmas a környezetre, sőt: meg is lehet enni, ha megittuk belőle a vizet.
Spóroljunk a zuhanyon!
Hatalmas luxus, hogy fertőtlenített, iható vizet használunk zuhanyzáshoz és a vécé leöblítéséhez is. Ezen segít változtatni Ludwick Marishane találmánya, aki megalkotott egy krémet, amit rá kell kennünk a bőrünkre, és meg is oldottuk a tisztítást zuhany nélkül. A DryBath elnevezésű krém illóolajokat, bioflavonoidokat, és szagsemlegesítő sót tartalmaz, használatával napi 40–80 liter vizet is megspórolhatunk. Emellett azoknak, akik ragaszkodnak a vízhez, már megalkották az „ultrahatékony zuhanyt”, amely a fürdés elején visszapumpálja a rendszerbe a vizet, és azt a fajta illemhelyet is, ami összecsukja önmagát, és az ilyenkor szokásos 5–7 liter víz helyett 2,5 liter felhasználásával tisztítja meg a felületét.