×

Csillagok

A tükör, a tükörkép, és ami mögötte van

Elgondolkoztunk már azon, hogy vajon milyenek is lehetünk valójában? Merthogy a saját arcunkat a tükörben sosem látjuk, legalábbis nem úgy, ahogyan mások látnak bennünket. És vajon miért jelent rosszat a törött tükör?

Üljünk le a tükör elé és nézzük meg az arcunkat. Ne csak úgy felületesen, alaposan. A valódi arcunkat látjuk? Valószínűleg még nem, mert ahhoz le kell mosni minden sminket az arcunkról, a szemünkről. Ha így nézünk a tükörbe, már közelebb vagyunk a valósághoz, minden bizonnyal egyre elfogadóbbak és elégedettebbek leszünk a látvánnyal, mégis érdemes elgondolkozni azon, hogy ez még mindig nem az, ahogyan mások látnak bennünket. A tükör ugyanis nem a valóságot mutatja, csak annak tükörképét.

Fotó: iStock.com/Kuzmichstudio

Fotó: iStock.com/Kuzmichstudio

A tükörkép tulajdonságai

A síktükör által alkotott kép a tárggyal egyenlő nagyságú látszólagos kép – magyarázza a wikipédia is. Megőrzi a méreteket és a szögeket, de az irányítást megfordítja a síkjára merőleges irányok megfordításával. Vagyis ha például a megfigyelő a tükörkép helyzetébe képzeli magát, akkor úgy tűnik neki, hogy a függőlegesen álló tükör felcseréli a jobb és a bal oldalt. Ebből adódik az a népszerű kérdés, hogy honnan tudja ezt a tükör. A tükör azonban nem a jobb és a bal oldalt cseréli fel, hanem az elöl és a hátul irányokat. Ha az így keletkezett képet egy másik síktükörrel továbbtükrözzük, akkor újra megfordul a körüljárási irány, és minden irány a helyére kerül. Talán egy kicsit bonyolult elképzelni, de gondoljunk csak bele, amikor több tükör vesz bennünket körül, másnak látjuk magunkat, ahogyan a fényképek is gyakran becsapják a szemünket.

Ha pedig a tükör nem sík, akkor másfajta kép keletkezik. A domború tükrök kicsinyítik a látszólagos képet, míg a homorú tükrökkel nagyított valódi kép alkotható. A kép távolsága a tárgy távolságán kívül a tükör fókusztávolságától, görbületétől is függ. A hullámos, egyenetlen felszínű tükrök pedig torzképet adnak.

A tükör mögötti világ

A tükör és a tükörkép filozófiája sok művészt megihletett. Lewis Carroll például egy egész kisregényen keresztül kalauzolja Alice-t Tükörországban, ahol minden másként, fordítva és furcsábban működik, az évente egyszer előforduló születésnap helyett is inkább a 364 „nem-születésnapot” ünneplik – legalábbis Dingidungi szerint annak több értelme van.

Ha egy jelenetben – legyen szó regényről vagy filmről – megjelenik a tükör, akkor biztosak lehetünk benne, hogy az valamit mutatni fog: vagy a szereplő másik arcát, vagy valami titkot, valamit, ami nem nyilvánvaló, ami rejtélyes, ami misztikus, ami más, mint a valóság, vagy amit a mutatnak magukról. Vagy éppen nem mutat semmit, hiszen köztudott például, hogy a vámpíroknak nincs tükörképük…

A tükör szerepe a különböző a kultúrában

A tükör a régebbi korokban különleges luxuscikknek számított. Az emberek misztikus, rejtélyes tárgynak tartották. Az ókorban például a tükör a lelket jelképezte. A mítoszok szerint vele a lelket csapdába lehetett csalni, és a tükörben tartani. A görög mítoszok szerint a titánok így ejtették csapdába Dionüszosz lelkét. Narkisszosz pedig a saját tükörképébe szeretett bele (innen ered a nárcisztikus személyiség elnevezése). Az ókori Egyiptomban a tükör és az élet szavak megegyeztek. Ezért például a kelta nőket tükrükkel együtt temették el.

A buddhizmus az ember létét a tükör által visszavert fényhez hasonlítja. A kínai hagyományok szerint a tükör véd a rossz szellemektől, mert a tükörbe nézve meglátják saját rútságukat, és visszarettennek. Hűséget és bölcsességet jelképez, mert a bölcs értelmét tükörhöz hasonlóan mutatja meg.

Amíg a tükör kevesek kiváltsága volt, addig a művészetben is nemes tulajdonságok kifejezőjeként jelent meg. A középkori és a reneszánsz művészetben a négy fő erény egyikét, a bölcsességet jelképezte. A Bölcsesség, illetve gyakran az Erény megszemélyesített alakját is általában tükörrel a kezében ábrázolták. Ennek eredete a Bibliára nyúlik vissza. A Bölcsességek könyve ugyanis a bölcsességet így jellemzi: „… az Isten működésének tiszta tükre és jóságának képmása”. (7:26) Még a zsidó tudósok is hitték, hogy a tükör visszaveri a szem erejét minden belenézéskor, így felerősíti. Ezért a tudósok mindig tükröt tettek maguk elé írás közben. A tükröző felületek készítése már magában is mágikus erővel bírt.

A későbbi korokban viszont a tükör már inkább az emberi hiúság jelképe lett az ábrázolásokon. A kolostorokban betiltották a tükröket, mivel azok a hiúságot táplálták.

Japánban a tükör a császárt jelképezte a trónnal és a karddal együtt. A nyolcszögletű tükröt összekapcsolták a fém elemmel és Amateraszu napistennővel. A legenda szerint az ő tükre adta vissza a világosságot a világnak. Ez a tükör ébreszti fel, és tükrözi őt vissza, így a világ és a tér szimbóluma. Kapcsolatba hozták a nyolcas számmal és az isteni teljességgel. Holdszimbólum is, mivel a Hold a megjelenést tükrözi vissza.

A bambarák, Kongó és Ázsia népei a tükröt a vízhez hasonlítják,  jóslásra és varázslásra használják. Egy vízzel töltött edényben vagy egy tükörben meg lehet látni a szellemeket. A régi Oroszországban az eladó lányok tükrökkel jósolták meg, ki lesz a férjük. Szenteste egy nagy és egy kicsi tükröt állítottak fel egymással szembe, és közéjük égő gyertyát helyeztek. Ekkor kérték a tükröket, hogy mutassák meg a jövendőbelijüket, és ha a kép megjelent, akkor gyorsan segítségül hívták Istent, különben a képmás kilép a tükörből, és sok rosszat hoz annak, aki hívta.

Fotó: iStock.com/captblack76

Fotó: iStock.com/captblack76

Tükörbabonák

A tükör sok babonában szerepel, ezek közül néhány:

  • A tükör széttörése hétéves szerencsétlenséget okoz, mivel megsérül a képmás, és ez megbosszulja magát. (A következmények elkerülhetők a cserepek feketére festésével vagy folyó vízbe mártásával.)
  • Nem szabad széttört tükörbe nézni, mert ördög van benne. Egy másik hiedelem szerint az ember elveszíti az energiáit, vagy ami még rosszabb, szerencsétlen lesz, ha széttört üvegbe néz.
  • Nem szabad kisgyereknek tükröt mutatni, mert ijedős vagy beteg lesz.
  • Ha valakinek vissza kell fordulnia, és haza kell mennie, mert otthon felejtett valamit, akkor látnia kell a tükörképét, mielőtt újra elindul, különben sok akadály vár rá.
  • Ha halott van a háznál, akkor a tükröket le kell venni, vagy le kell takarni, nehogy a meghalt lelke csapdába essen, és az élőket ijesztgesse.
  • Menstruáció, terhesség alatt, vagy közvetlenül szülés után nem szabad a tükörbe nézni, mert ekkor a nő saját nyitott sírját látja.
  • A tükör előtt nem szabad rosszat mondani, és saját magunkat kritizálni, mert a tükör visszatükrözi az elmondottakat.
  • Minden reggel bele kell nézni a tükörbe, és megkérni, hogy verjen vissza minden rosszat, és ezzel védje meg a házat minden rossztól.
  • Az energiák feltölthetők napkelte előtt vagy napnyugta után a tükörkép szemébe nézve.
  • A hálószobában az alvót nem szabad tükörnek visszatükröznie, mert akkor az rosszul alszik. Az álmatlanság kivédhető egy, az ágy alá tükröző felületével lefelé fektetve.