Csend és erő: merjük megtalálni önmagunkat!

De mégis, hogy álljunk neki megkeresni az álommunkánkat, ha már elmúltunk 20 évesek, és már nem utánunk kapkodnak a cégek, vállalatok?

Sokáig keressük? Keressük!

Van, aki nem úgy születik, hogy tudja, festő, gépész vagy varrónő lesz belőle, sőt, akadnak olyanok is, akik még 18-20 vagy akár 25 évesen sem tudják igazán, mit is szeretnének kezdeni az életükkel. De sosem késő! Rátalálhatunk a saját utunkra akár még a harmincas-negyvenes éveink körül is, csupán két dolog szükséges hozzá, csend és erő. Csend, hogy meghalljuk, mit is mond az a bizonyos belső hang, ami megsúgja, mi a szívünk vágya, és sok-sok kitartás, bátorság és erő, hogy elkezdjük vagy újrakezdjük az életünket. Lehet, hogy furcsán fognak ránk nézni egy-egy juniorinterjún az ismeretlenek, de aki közel áll hozzánk, az biztos, hogy megért és támogat majd bennünket, mert tudja, hogy ez a mi igazi utunk a boldogságunkhoz, ahhoz, hogy teljes életet élhessünk.

Fotó: Unsplash/William Iven

Megvan az igazi!

Ám ne legyenek illúzióink, ha megtaláltuk az igazi hivatásunkat, szakmánkat, munkahelyünket, nem lesz könnyebb dolgunk, sőt! Aki a helyén van, sokkal többet, sokkal lelkesebben és sokkal nagyobb erőbedobással dolgozik, s képes addig sosem ismert módon, szó szerint halálosan elfáradni egy-egy hosszú nap vagy hét után. Ekkor is fáraszt a munka, de másképp, mint ha kényszerpályán mozognánk, mert ugyan rengeteget kivesz belőlünk, mégis képes feltölteni lelkileg és szellemileg, úgy, mint semmi! Ha a helyünkön vagyunk munkaügyileg, akkor nagy valószínűséggel egy csapásra az életünk többi területén is rendbe jönnek a dolgaink: hirtelen tisztán látjuk önmagunkat, jobb lesz a közérzetünk, és megoldást találhatunk akár azokra a problémáinkra is, melyek létezéséről eddig nem is volt tudomásunk, legfeljebb csak sejtéseink voltak a létezésüket illetően.

Fotó: Unsplash/Crew

A kiégés veszélye

Ám hiába minden örömünk, boldogságunk és megelégedettségünk, vigyáznunk kell magunkra, mert a kiégés veszélye mindenkinél fennáll, és minél nagyobb hévvel és lelkesedéssel vetjük bele magunkat a munkába, annál hamarabb érezhetjük a jeleit: a legtehetségesebbek, a legmagasabb hőfokon égők a legveszélyeztetettebb típusok. A burn out szó szerint azt jelenti, elfogy az energia, hiszen ha nem pótoljuk máshonnan, lelkünk ereje is elvész. Fontos, hogy ki tudjunk kapcsolni minden egyes nap, s ha tehetjük, a hét végének legalább az egyik napján engedjük el a szenvedélyünket, csináljunk valami egészen mást: frissítsük fel az agyunkat főzéssel, fizikai munkával, olvasással, a családunk vagy a barátaink társaságával. Fontos, hogy ha a lelkünk vagy a testünk jelzéseket küld (rosszkedv, fásultság már reggel, gyomor- vagy szívpanaszok), akkor azokat minden esetben vegyük komolyan, és lassítsunk, még ha azt is érezzük, ez lehetetlen jelen pillanatban. De kell! Ez mindennél fontosabb, ha továbbra is szeretnénk azt csinálni, amihez a legjobban értünk s amit a legjobban szeretünk.

A témával Munkahelyi ügyek címmel és sztárvendégekkel foglalkozik a Ridikül mai adása 17:10-től. Vendégünk lesz Badár Sándor, Böröndi Tamás és Borbély László, és természetesen meglepetésvendég is érkezik a stúdióba!

Ha lemaradt a pénteki adásról, semmi gond! Itt visszanézheti!