Jed Diamond pszichológus sok évtizednyi kutatás után megnevezte a szerelem öt szakaszát. Úgy véli, aki mind az ötön végig tud menni, elmondhatja magáról, hogy kiteljesedett az érzelmi élete, a párkapcsolata. Viszont akik, ahogy a nagy többség, megrekednek a harmadik szinten, azok szájából halljuk gyakran, hogy „Ő volt az Igazi, de…”
Fotó: iStock.com/stsmhn
Első szakasz: beleszeretünk
Ez a legizgalmasabb, legjobb rész, hiszen a cinkos összekacsintások, a flört, az ismerkedés, az első csók mind az egekbe repítenek. Úgy érezzük, megtaláltuk a másik felünket, mosolyogva járunk a föld felett két centivel, minden vágyunkat kiéljük, és csak úgy ragyogunk. A választottunkat vagy a kapcsolatot érő kritikákat élből és határozottan elutasítjuk, úgy gondoljuk, szerelmünk egyszerűen tökéletes.
Második szakasz: kialakul a párkapcsolat
Már tudjuk, hogy nem egyéjszakás vagy egyhétvégés kapcsolatról van szó, ez bizony szerelem a javából! Nemcsak a pillanatnak élünk, de elkezdünk boldogan tervezgetni is, ahogy egyre előrébb lépkedünk a kapcsolatban. Bemutatjuk a nagy Ő-t a barátainknak, esetleg a szüleinknek, közös vakációt tervezünk, és sokkal nagyobb hatással vagyunk a párunkra – ahogy ő is ránk –, mint eddig. Ha tovább haladunk ebben a szakaszban, akkor jön az összeköltözés, a házasság, esetleg a gyerek is. A biztonságérzet elképesztő párost alkot a még ki nem hunyó szenvedéllyel, mi pedig boldogabbak vagyunk, mint valaha. Úgy érezzük, végre megvan, amit akartunk.
Harmadik szakasz: a kiábrándulás
No, igen, ez az a kritikus szakasz, amin a legtöbb pár nem tud túljutni. Az idő telik, szerepet nem lehet hosszú távon játszani, és bizony kiderülnek negatív tulajdonságaink. Az még hagyján, hogy a mi hibáink elfogadásra találnak ugyan, de idegesítőek a másik számára, de ő még jobban idegesíthet minket. Ez a nagy csalódás időszaka, hiszen senki sem a mozivászonról lép az életünkbe, és nem tud tökéletes lenni – nem is kell neki, merthogy mi sem vagyunk azok. Jönnek az első komolyabb veszekedések, sértődések, duzzogások, előkerülnek a párkapcsolati mintáink, beidegződéseink, elkezdjük szidni a másikat. A szenvedély már nem tud úrrá lenni a gondokon, ezért sokan ezen a ponton úgy érzik, túl nagy befektetést jelentene tovább a kapcsolatban maradni.
Negyedik szakasz: tartós szerelem
Azok, akik túl tudnak lendülni a harmadik szakasz nehézségein, és úgy érzik, a másik hibái elviselhetők (nem, nem megváltoztathatók), és leszámolnak hamis illúzióikkal, eljutnak az igazán tartós szerelem állapotába. Persze azok is bekerülhetnek ebbe a kategóriába, akik saját félelmeik vagy a megszokás miatt maradnak bent mindenáron egy rossz, vagy akár bántalmazó kapcsolatban (és ez férfira-nőre egyaránt igaz!), de most vegyük a lehető legjobb esetet. Amikor a másik csupán halandó ember, és mi hajlandóak vagyunk ezt megérteni, elfogadni. Amikor még így is tartogat minden napra valami izgalmat vagy örömöt az együttlét, mi pedig kitartunk, mert érdemes.
Fotó: iStock.com/andrej_k
Ötödik szakasz: vigyázz, világ, jövünk!
Amikor már nincsenek súlyos belső ellentétek köztünk és társunk között, amikor egységbe tudunk formálódni, akkor olyanok vagyunk, mint egy dupla tüzelésű fegyver. A másik jelenléte erősít minket, összefogunk párunkkal, és akkor erőt jelentünk, amivel a világot is meg lehet változtatni. A kapcsolat, a partnerség nemcsak saját vágyainkról szól, hanem valami nagyobb célról, ami felé párunkkal kézen fogva haladunk. Együtt hozunk létre valamit, és ennél fantasztikusabb állapot nincs.
