A gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezmény 1990. szeptember 2-án lépett hatályba, mely pontosan meghatározza, milyen jogokkal rendelkeznek gyermekeink. Ez lett az első és kötelező jogi eszköz, mely a gyermek érdekét helyezi mindenek fölé. A részvétel, a védelem és a megelőzés köré szerveződik.
Fotó: iStock.com/Dimedrol68
De mit is tartalmaz pontosan?
Természetesen mind az 54 pontját nem lehet sem felsorolni, s talán nem is feladata egy átlagos szülőnek, hogy minden egyes pontját ismerje és értse, de a legfontosabbakkal mindenféleképpen tisztában kell lennünk, nemcsak nekünk, de a már nagyobbacska gyermekeinknek is. Pont azért különleges ez az egyezmény, mert a benne felsoroltak nem a gyermekek számára kötelezőek, hanem az őket körülvevő szülők, tanárok, szociális munkások számára. De persze mindenkinek kötelessége, ha gyerek, ha felnőtt az illető, hogy a körülöttük élők jogait tiszteletben tartsa.
De nézzük most, mik a legfontosabb jogok, amelyek megilletik a gyermekeket:
- Gyereknek számít minden 18. életévét be nem töltött személy, s így megilletik őt az alábbi jogok:
- Ha valaki döntést hoz egy gyermek életében, legyen az szociális szerv, hatóság vagy intézmény, kötelesek mindig úgy dönteni, hogy az a lehető legjobban szolgálja a gyermek érdekeit.
- Az egyezményt ratifikáló államok kötelesek mindent megtenni annak érdekében, hogy a gyermeket gondozó szülő, nagyszülő, nevelőszülő vagy intézmény úgy járhasson el, ahogy megítélésük és az egyezmény szerint az a gyermeknek a legideálisabb, s ehhez kötelesek megadni minden segítséget nekik.
- Minden gyermeknek joga van az élethez és az életben maradáshoz.
- Nem szakíthatják ki a családjából, csak abban az esetben, ha úgy látja a hatóság, hogy ez szolgálja a gyermek mindenek felett álló érdekét. Ez tipikusan akkor következik be, ha egy gyereket annyira elhanyagolnak testileg vagy lelkileg, hogy az veszélyezteti további egészséges fejlődését, vagy pedig ha valaki a családon belül bántalmazza őt, s ezzel testi épsége forog veszélyben.
Fotó: iStock.com/hjalmeida
- Amennyiben a szülők szétválnak, a gyereknek joga van tartani a kapcsolatot mindkét szülőjével, kivéve, ha ez ellenkezik az ő érdekeivel.
- A gyermek jogellenes külföldre vitelét az államnak meg kell akadályozni, illetve hazahozataláról köteles gondoskodni.
- Ne felejtsük el, hogy a gyermeknek is joga van véleményt nyilvánítani az őt érdeklő és érintő kérdésben, s véleményét korának megfelelően figyelembe is kell venni.
- Ugyanúgy, ahogy a szülőket, a gyereket is megilleti a szólásszabadság és a szabad vallásgyakorlás joga.
- Ugyanúgy joga van a magánszférához és a tájékoztatáshoz, mint egy felnőttnek, kiváltképp, ha azok szellemi fejlődését előmozdíthatják.
- A szülők, illetve a törvényes képviselők közösen felelősek azért, hogy a gyermek érzelmi és fizikai biztonságban nevelkedjen.
- Minden család nélkül élő gyermeket megillet a védelem, mindaddig, amíg újra családba vagy valamely gondoskodó szervhez nem kerül.
- Minden gyermeket megillet a bántalmazás, illetve az erőszak elleni védelem, s ilyen esetben joga van a védelemhez.
