Egyre hatástalanabb antibiotikumok, szinte mindenkit érintő külső-belső allergiás reakciók, egyre gyakoribb daganatos és pajzsmirigy-betegségek, állandó korpásodás, bőrgombásodás, ekcéma és még sorolhatnánk. Mindezek megelőzésére vagy tüneti kezelésére pedig még több és több krém, tonik, ecsetelő és miegymás, egyre nagyobb hatóanyagtartalommal és kiszerelésben. Hol lesz ennek a vége?
Fotó: iStock.com/shironosov
Akkor szembesültem először a kozmetikai termékekben található összetevők egészségkárosító hatásával, amikor rájöttem, hogy a fogkrémek egyik általános alapanyaga miatt sebesedik ki olyan gyakran a szám. Kerestem olyan fogkrémet, amiben nincs SLS, azóta szinte alig jönnek elő a korábban állandónak számító tünetek. Mindezek tükrében bizton állítom, hogy végső soron mégiscsak mi visszük vásárra a bőrünket akkor, amikor egy adott kozmetikai terméket elkezdünk használni.
Kis mértékben gyógyszer…
Mindig a legnagyobb közhelyekben van az igazság, vagyis ami kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben méreg. Egy krémezés nem krémezés, az évtizedekig használt hatóanyagok és összetevők (legyenek azok bármilyen márkajelzéssel ellátott tégelyben) pedig szépen, apránként összeadódnak, összegyűlnek és lerakódnak a szervezetben itt-ott. Egészségkárosító hatásuk pedig vélhetően nem egy hét múlva fog megjelenni. Középtávon egy rosszul megválasztott kozmetikai készítmény éppen az ellenkezőjét okozhatja, mint eredetileg szerettük volna. Így jelenhet meg látszólag minden ok nélkül a bőrirritáció, bőrszárazság, állandó hámlás, kipirosodás, gyulladt, pirosas bőrfelszín, zsíros, pattanásos bőr, vagy egyéb allergiás reakciók. És hát ki a megmondhatója, miért alakulnak ki egyes betegségek, érzékenységek tíz-húsz-harminc év távlatából, hiszen annyi mindenre lehet fogni: az étkezésre, a légszennyezettségre, a stresszre, a főnökre, a génekre, a mindennapok során használt kemikáliák, amik az öblítőtől a ránctalanítóig körülvesznek minket csak sokadikak a sorban. Vagy mégsem?
Ok-okozat
Egyszerű hétköznapi példa, amikor valaki hosszú ideje antibakteriális tusfürdőt használ, ugyanakkor sokszor küzd különböző bőr- és körömgombás tünetekkel. Talán eszébe sem jut, hogy a tusfürdő erős gombaölő hatóanyaga hosszú távon csökkenti a bőr természetes védekező képességét, és növeli a gombásodásra hajlamosító tényezőket.
Gyógyszertárból arckrémet – biztos?
Néhány évvel ezelőtt hozzánk is begyűrűzött az a hullám, amely a gyógyszertárakban árusított kozmetikumok elterjedését hozta magával. Mindenki tudja, miről beszélek, azt azonban már kevésbé, hogy ezek a termékek bár kétségtelenül magas higiéniai körülmények között előállított készítmények, ugyanúgy tele vannak azokkal a kétes összetevőkkel, mint a drogériás társaik – a gyógyszertári értékesítés pusztán egy briliáns marketingfogás. Annak viszont tökéletes.
Persze nehéz megtalálni azt az arany középutat, amikor az ember nem ken magára mindent gondolkodás nélkül, de nem is rohan ki sikítva az üzletekből, mert minden tégelyben az azonnali világvégét látja. A sárga köves középút valahol a kettő között van és onnan indul, hogy megpróbáljuk felfogni és megjegyezni néhány összetevő nevét és hatásmechanizmusát. Induljunk ki abból, hogy keressük azokat a termékeket, amelyek:
- nem tartalmaznak kőolajszármazékokat,
- minél kevesebb tartósító- és fertőtlenítőszert tartalmaznak,
- lehetőleg ökológiai gazdálkodásból származó természetes összetevői legyenek,
- és grátiszként ha lehet, ne végezzenek állatkísérleteket az előállításuk során (áthúzott nyuszi). Ez utóbbi nem a mi bőrünkre megy, és tisztában vagyunk vele, hogy az állatkísérletek totális megszüntetése lehetetlen, de ha már van, legalább ne szempillaspirálok miatt, hanem gyermekgyógyszerek miatt történjen.
Fotó: iStock.com/Ridofranz
Elveszni a címkeerdőben
A címkeolvasás azért rettenetesen rémisztő sport, mert az ember egy egyszerű babapopsi-törlőkendő címkéjének elolvasásakor is legalább négy, bizonyítottan rákkeltő hatóanyagot találhat. Vegyészi diploma nélkül megjegyezni és megérteni a címkéken található felsorolásokat szerintünk lehetetlen, de ha már egy-két vegyszerrel kevesebbel terheljük a saját és a családunk szervezetét, egy csatát megnyertünk.
Formaldehid: allergiás reakciókat vált ki, számos dekorkozmetikumban és tisztálkodószerben megtalálható. Olyan neveken szerepelhet, mint DMDM, bronopol, imidazolidinyl urea, diazolidinyl urea.
Ftalátok: az iparban többnyire PVC lágyítására használják, károsítja a szaporodási képességet és a magzati fejlődést – nem véletlen, hogy a babatermékekre ilyen szigorú előírások vonatkoznak. A szépségiparban tartósítószerként használják, a fragrance vagy parfume-ként feltüntetett mesterséges illatanyagok egyik alkotóeleme. Elvileg az EU betiltotta kozmetikai célú felhasználását, de a gyártók nem kötelesek nyilvánosságra hozni, miből készülnek a titkos illatanyagaik.
Parabének: gombaölő hatása miatt teszik szinte mindenbe, pedig egyre több gyanú merül fel daganatos, immunrendszeri és idegrendszeri betegségek összefüggésével kapcsolatban. Bőrön és nyálkahártyán keresztül is könnyen felszívódik. Nevükben a parabene vagy paraben szó megtalálható.
Triklozán: Rengeteg készítményben megtalálható fertőtlenítőszer, amely hatással van a magzatfejlődésre, a pajzsmirigyre, elősegítheti daganatos megbetegedések kialakulását, az antibiotikum-rezisztencia erősödését. Annyira széles körű a felhasználása, hogy már nem csak a köldökzsinórvérben, de a természetes vizekben is megtalálható. Triklosan jelöléssel szerepel a termékeken.
