Bio = öko = organikus
A három különböző szó valójában ugyanazt takarja: ellenőrzött és környezetkímélő körülmények között termesztett, műtrágyát, toxikus és szintetikus anyagokat nem tartalmazó termékeket. A bio kifejezés leginkább a német, az organikus inkább az angolszász területeken terjedt el. Tehát az ilyen gazdálkodásból származó zöldségeket, gyümölcsöket nem kezelték mesterséges permetezőszerekkel, a kozmetikumok is természetes növényi alapanyagokból készülnek, amik maguk is biogazdálkodásból származnak – így ezeket a termékeket elvileg biztonsággal fogyaszthatjuk.
Fotó: Pexels/CC0 License
Miért csak elvileg?
A gyakorlatban sajnos kicsit más a helyzet. Mivel ezek jogi szabályozása elég hiányos, ezért tulajdonképpen a gyártók önkényesen ráírhatják a termékükre, hogy bio, natúr, organikus – amíg nem írják rá, hogy tanúsítottan az! Természetesen sokan élnek is a lehetőséggel, és a természetes anyagok iránti divatot meglovagolva ezekkel a jelzőkkel kívánják eladni közel sem olyan egészséges termékeiket.
Honnan tájékozódhatunk?
Bár a törvény nem szabályozza szigorúan a fenti szavak használatát, vannak szervek, amik igen. Bár ezek biogazdaságokra vonatkozó kritériumai eltérőek lehetnek, az biztos, hogy valamilyen módon szabályozottak, tehát egy lépéssel közelebb vagyunk a célunkhoz, ha a termék címkéjén megtaláljuk az egyik ilyen minősítőszerv logóját. Emellett a címke a legjobb barátunk, ha szeretnénk megtudni, mit kenünk magunkra – a legrosszabb ellenségeinket már összegyűjtöttük, hogy könnyen kiszúrhassuk őket!
