Miért van szakálla a Mikulásnak?
A Mikulás körül elég nagy a zűrzavar. Most akkor szánnal jár? Ha igen, hány rénszarvas húzza, és valóban repül-e? Miért a kéményen mászik be Amerikában, és itthon miért hetekkel korábban szorgoskodik teljesen láthatatlanul? Hiszen a tengerentúlon még a sütit is megeszi! Miért van többféle kinézetű Mikulás még városon belül is, amikor belőle csak egy van, és most akkor Lappföldön lakik, Finnországban vagy az Északi-sarkon? Pocakos, öreg bácsi, vagy lehet vékony is, és miért harisnyába meg csizmába hozza csak az ajándékokat? Hogy lett a gyerekek védőszentjéből kövérkés, piros ruhás öregúr?
Fotó: iStock.com/Artpilot
Az igazi Mikulás
Miklós eredetileg a 4. században élt, és Myra püspöke volt. Nem élt átlagos életet, vagyonos emberként ott segített, ahol csak tudott: nem engedte éhezni a népet, a kalózokkal sem félt szembeszállni, ráadásul a legenda szerint több kétségbeesett lányos apának is segített, hogy hozományhoz jutva férjhez tudják adni lányaikat. Az arannyal teli erszényt hol a nyitott ablakon adta be este, hol a kéményen át pottyantotta be a lakásba. Egy alkalommal állítólag pont oda esett a csomag, ahová az egyik lány a harisnyáját tette száradni – ezért hozza a Mikulás az ajándékot zokniba vagy csizmába. Miklós rangjának megfelelően piros köpenyben járt, püspöksüvegben és pásztorbottal, ezért is néz ki ehhez hasonlóan a mai változata.
Na jó, de hogy került Amerikába?
Miklóst halála után nemcsak a gyerekek védőszentjének kiáltották ki, de a tengeren utazók is benne bíztak – emiatt gyakran faragták rá alakját a hajókra. Az egyik ilyen holland hajó Amerikába érve felkeltette az ottani emberek érdeklődését, és Szent Miklós holland nevéből, a Sinterklaasból lett a Santa Claus. Hamar elterjedt a szegényeken, gyerekeken segítő szent legendája, és már az 1800-as években béreltek fel férfiakat, hogy jelmezben másszanak fel a kéményekre. 1931-ben aztán a Mikulás jelentős változásokon esett át, hála a Coca-Cola karácsonyi kampányának. A piros püspöksüveg bojtos sapkává változott, a köpeny szőrmegalléros kabáttá, a szent arcán, testalkatán is változtattak, és persze megjelentek mellette a rénszarvasok és az ajándékokkal teli szán.
Fotó: iStock.com/HASLOO
A magyar Mikulás
Az 1800-as években felnőttek és gyerekek egyaránt rettegtek a Mikulástól, és erre meg is volt minden okuk. Akkoriban ugyanis Mikulás ünnepen nem ajándékot kaptak a gyerekek, hanem egy félelmetes, bekormozott arcú és láncot csörgető rémalak járta az utcákat, és ijesztgette, akit csak tudott – volt, hogy oda is csapott a láncával. Egy időben az emberek december hatodikán ki sem mozdultak házaikból, nehogy kapjanak egyet. Láncos Miklóst az 1900-as évek derekára csak lassanként váltotta fel a jóságos változat, ekkorra lett Miklósból a cseh nyelvi eredetű Mikulás. Még ezek után is sok változás történt a háza táján, először például fent élt a mennyországban, és onnan figyelte a gyerekeket, a földön pedig segítői munkálkodtak: krampuszok, manók, angyalok. A mai magyar Mikulás, aki a rendszerváltással levedlette Télapó nevét, Lappföldön él, szánját rénszarvasok húzzák, és segítők nélkül is elboldogul. Már nincsenek büntetést hozó krampuszok, a virgács is elmaradozóban van, a Mikulás már nem bírálja, ki volt jó, és ki nem, csak ajándékot oszt. Csokimikulásokat 1934 óta, akkor gyártották le ugyanis az első ilyen édességet hazánkban.
