×

Siker

Jelek, hogy a munkánk megöli a lelkünket

Olykor mindannyian érezzük azt, pláne így az év vége felé, hogy elegünk van a munkából, kiégtünk, feladjuk, másik állást keresünk. Ez az állapot, ha nem jelentkezik túl gyakran, akár még normálisnak is mondható.

Ám ha az alábbi jeleket tapasztaljuk már huzamosabb ideje, akkor elképzelhető, hogy valóban kiégtünk, a munkánkban már nem találunk semmi örömet, nemcsak az időnket áldozzunk fel, de a lelkünket is.

Rémülten ébredünk reggelente?

Ha a munka a szenvedélyünk, akkor minden reggel vidáman, tettrekészen és boldogan kellene felébrednünk, s örömmel indulni munkába. De ha rettegve, kedvetlenül ébredünk, esetleg éjjel szorongunk a munka miatt, akkor itt az ideje elgondolkodnunk, vajon megéri-e tönkretenni az életünket.

Csak a hétvége?

Ha már hétfőn a szombat jár az eszünkbe, s csak azokért a napokért élünk, amelyeken nem kell dolgoznunk, vagy a munkával foglalkoznunk, akkor baj van. Ilyenkor ugyanis átsiklunk csukott szemmel a hétköznapjainkon, melyek ugyanolyan értékes és fontos napok, mint a többi. Ne hagyjuk, hogy az életünk kétharmada pocsékba menjen.

Fotó: Unsplash/Andrew Loke

Fotó: Unsplash/Andrew Loke

Kiteljesedés?

Ha azt érezzük, a munkánknak köze sincs a valódi személyiségünkhöz, nem tölt fel és nem aknázzuk ki segítségével az összes bennünk rejlő lehetőséget, akkor feltehetően rossz helyen vagyunk. Ebben az esetben gondolkozzunk el, mi lenne az, amit a legszívesebben csinálnánk.

Rossz hangulat?

Ha nem érezzük jól magunkat a munkahelyünkön, a fele bandát unjuk, a többiek pedig idegesítenek minket, akkor feltehetően nem velük van a baj, sokkal inkább bennük keresendő a hiba.