Lovas Kiss Antal az M1 aktuális csatorna szombat délelőtti műsorában elmondta, hogy e népszokás gyökerei nem ismertek, de az év végi ünneplés e jellege a mai napig megmaradt. Ma petárdával, tűzijátékkal, dudával keltenek zajt, korábban ostort csattogtattak – tette hozzá. A helyi sajátos ünnepi szokások közül a hajdúszoboszlói csergetést említette, amikor a város főterén gyűlnek össze az ott élők zajos ünneplésre. A hagyományt magyarázó mondák egyike szerint a helyi asszonyok így űzték ki a törököt a városból, a másik szerint a török martalócok elkergetése után sűrű köd telepedett a tájra, az asszonyok nagy zajt csapva jelezték a visszatérő férfiaknak, hogy merre van a település.
Fotó: Pexels/CC0 License
Lovas Kiss Antal beszélt az újévi szokásokról is, amelyek egész évre biztosítják a jó szerencsét. Ilyen például a bab, a lencse és a mák fogyasztása, ezek az ételek a pénz bőségét szimbolizálják. A szokásokhoz különböző tiltások is kapcsolódnak, például Újévkor különösen kerülendő a veszekedés a családtagokkal, avagy nem esznek csirkét, halat, mert az előbbi „elkaparja a szerencsét”, az utóbbival pedig „elúszik a szerencse”.
Bár a hangoskodás ősi szilveszteri szokás, ne feledkezzünk meg azokról sem, akiket zavar a petárdázás! A háziállatok gyakran megijednek, bepánikolnak a petárdázástól, emiatt akár el is szökhetnek otthonról. Gyermekek, de felnőttek számára is ijesztő lehet a felesleges durrogtatás – így mellőzzük ezt a szórakozást, örömünket inkább úgy fejezzük ki, hogy azzal nem okozunk senkinek kellemetlen élményt!
