Egészség

A lisztérzékenység nem játék: egyre többen szenvednek tőle

Pajzsmirigygondok, emésztési problémák, puffadás, fogyás, Crohn-betegség, vashiány, meddőség: csak néhány azon kórok közül, amik hátterében a lisztérzékenység állhat. Egyszerű tesztekkel kideríthető, mégsem megyünk orvoshoz, csak ha már nagy a baj.

A lisztérzékenység hátterében a glutén áll. A glutén tulajdonképpen a gabonák egyik fehérje-összetevője, megtalálható a búzában, a rozsban, a zabban és az árpában. A fehérje ellen a szervezet ellenanyagot termel, egyfajta autoimmun betegség alakul ki, miközben a vékonybélben a felszívódási zavarok egyre súlyosabb állapotot hoznak létre. Gyermekkorban, de felnőttkorban is jelentkezhet, akár teljesen váratlanul, gyógymódja pedig jelenleg nincs: a tüneteket úgy tudjuk elkerülni, ha nem viszünk be glutént a szervezetünkbe. 

Fotó: iStock.com/Eskemar

Fotó: iStock.com/Eskemar

Most akkor ki mire érzékeny?

Folyamatosan új információk látnak napvilágot a cöliákiát illetően, ezért kisebb zavar alakult ki a fogalmak terén. Barcza Zsuzsanna dietetikus segített rendet tenni köztük: „Ami biztos, hogy a gluténérzékenység esetén a lisztérzékenység kifejezés nem helytálló, mivel a betegség nem a liszttel szembeni érzékenység, hanem a glutén (gliadin) által kiváltott autoimmun folyamat. A cöliákiának ma már több altípusát is megkülönböztetik. Az egyik a manifeszt cöliákia, ennek további altípusai a klasszikus cöliákia, annak minden jellemző tünetével, és az atípusos, ahol szintén van boholyatrófia, de nem az emésztőrendszeri tünetek dominálnak (hanem például bőrtünetek, fáradtság, vérszegénység stb.). A látens, azaz lappangó cöliákia esetében a boholykárosodás nem mindig egyértelmű, sok esetben gluténtartalmú étrend mellett sem jelentős, a vékonybél bizonyos szakaszain nincs boholyatrófia. A csendes (silent) cöliákiát boholyatrófia jellemzi, és a vérvizsgálatok is pozitív eredményt adnak, de a beteg tüneteket nem tapasztal. A refrakter cöliákiának szintén két típusa van, a primer gluténmentes diéta hatására sem rendeződik, s ez az állapot akár két évig is eltarthat, míg a secunder altípus éveken át tartó diéta ellenére sem javul, sőt, az állapot még romolhat is. Ismernünk kell még az úgynevezett nem cöliákiás glutén szenzitivitást (NCGS). Ebben az esetben nem mutatható ki boholyatrófia, és a vérvizsgálat is negatív, mégis megvannak a jellegzetes tünetek (hasfájás, puffadás, hasmenés stb.). Általában felnőttkorban jelentkezik.

Ezt az állapotot – és a gluténérzékenységet – meg kell különböztetnünk a gabona-allergiától. Ez utóbbi esetben gabona alapú termékek fogyasztását követően IgE mediálta allergiás reakció alakul ki. Bőrtünetek és/vagy emésztőrendszeri tünetek jellemzik, az allergia kiváltói a gabonákban található albumin, globulin és glutén lehetnek.”

A klasszikus tünetek

A lisztérzékenység leggyakoribb jele a hasmenés, puffadás, fogyás, az ödéma, a bélbolyhok pusztulása, esetleg vastagbélgyulladás. Gyerekeknél fogyás, hasfájás, gyengeségérzet, növekedési gondok jelezhetik a bajt. A meggyötört bélfalról a tápanyagok nem tudnak kellő módon felszívódni, ezért vashiány, vérszegénység, vitamin- és ásványianyag-hiány alakulhat ki.

A gluténérzékenység trükkös betegség, mert olyan tünetekkel is járhat, amikre nem is gondolnánk. Például pajzsmirigygondokat okoz, pikkelysömört, vagy roncsolja a fogzománcot, esetleg hólyagokat okoz a szájban, sőt, még a menstruációnk és a gyermekáldás is elmaradhat miatta. A glutén hatására kialakuló antitestek miatt neurológiai tüneteket tapasztalhatunk, például memóriaromlást, lelassult gondolkodást. Együtt jelenhet meg cukorbetegséggel, kötőszöveti gondokkal, akár a Down-kórral is. További érdekesség, hogy sok embernél úgy van jelen, hogy nem okoz felszívódási gondokat, „csupán” emésztőrendszeri problémákat. Az ilyen betegeknél a cöliákia nem igazolható, de annak tünetei bizony fennállnak, amíg glutént visznek be. Ez a típusú gluténérzékenység több embert érint, mint a vékonybél károsodásával járó fajtája.

Kísérő betegségek

A károsodó bélfallal felszívódási gondok jelennek meg, s azok minden tünete. A vashiány miatt szédülés, gyengeség jelentkezhet, a pajzsmirigy gyulladása miatt hormonproblémák, a zsírban oldódó vitaminok hiánya miatt vérszegénység, száraz, fakó bőr, töredező vagy hulló haj, csontritkulás, gyakori fertőzések, a magnézium hiánya miatt izomgyengeség, vagy éppen K-vitaminhiány okozta vérzékenység.

Fotó: iStock.com/Highwaystarz-Photography

Fotó: iStock.com/Highwaystarz-Photography

A kivizsgálás és a diéta

A fejlett társadalmakban, így Magyarországon is, a lakosság egy-két százalékánál van jelen, vagyis minden 50. ember lisztérzékeny, döntő többségük pedig nő – erre hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinikájának orvosa. Ma már vény nélkül is vásárolhatunk gyógyszertárakban olyan, egyébként magyar fejlesztésű gyorstesztet, ami egy csepp vérből kimutatja, érzékenyek vagyunk-e a gluténre. Ha a gyanú felmerül, a teszt nem elég: el kell mennünk a háziorvoshoz, gasztroenterológushoz, és további vértesztekre lehet szükség. Az orvosok igyekeznek kizárni minden más betegséget, felmérik a szervezet állapotát, és ha kell, mintát vesznek a bélfalból is. Ha bizonyították a gluténérzékenységet – ehhez azonban a vizsgálatok előtt nem szabad gluténmentesen étkezni! –, akkor először is pótolni igyekeznek a hiányzó vitaminokat, ásványi anyagokat, majd beállítják a gluténmentes diétát. Szerencsére ma már nagyon sokféle gluténmentes élelmiszert és alapanyagot vásárolhatunk. Áruk egyre csökken, hiszen nagyon sokan szenvednek a tünetektől. Már csak azért is indokolt lenne a további árcsökkenés, mert aki gluténérzékeny, az egész életében kénytelen betartani a diétát.