×

Egészség

Beadatni vagy nem adatni? A védőoltásokról pro és kontra

A modern orvostudomány segítségével olyan súlyos betegségeket sikerült szinte teljesen eltüntetnünk a nyugati világban, amik több száz millió ember megbetegedését – és sajnos sokak halálát is – okozták, nem is olyan régen, akár a 20. században is.

A feketehimlő világszerte több millió áldozatot szedett minden egyes évben még az 1960-as években is; ugyanekkor Magyarországon 40–50 ezren betegedtek meg kanyaróban évente. A ’70-es évek végétől nincs feketehimlő Európában, és több mint tíz éve járványos gyermekbénulást sem regisztráltak. Ugyanígy szinte eltűnt hazánkból a kanyaró, a szamárköhögés, a rubeola vagy épp a mumpsz. E sikerek nagy része a – javuló higiéniai körülmények és a jobb orvosi ellátás mellett – a védőoltásoknak köszönhető. Ferenci Tamás biostatisztikus, a Védőoltások – a tények alapján című könyv szerzőjének segítségével állítottuk össze írásunkat.

Fotó: iStock.com/Remains

Fotó: iStock.com/Remains

Kötelező vs. önkéntesen kérhető oltások

Hazánkban jelenleg a következő oltások kötelezőek, életkorhoz kötötten:

  • a BCG oltást 0–4 hetes korban adják be a TBC súlyos gyermekkori formái ellen,
  • 2 hónapos korban következik a DTPa (diftéria, tetanusz, szamárköhögés ellen), az IPV (járványos gyermekbénulás ellen) és a Hib (Haemophilus influenzae B okozta megbetegedések ellen) – majd ezt 3, 4 és 18 hónapos korban is ismétlik, az első kettőt még 6 évesen is; a 2 és 4 hónapos oltáshoz ezek mellé társul a PCV (pneumococcus okozta megbetegedések ellen), amit 12 hónapos korban még egyszer megismételnek,
  • 15 hónaposan adják be az MMR-t (kanyaró, mumpsz és rubeola ellen),
  • emellett 6. osztályban kapnak egy DTPa és egy MMR emlékeztetőt,
  • és 8.-ban két Hepatitis B elleni védőoltást.

Összességében tehát 14 oltással 11 súlyos, vagy védőoltás nélkül gyakori betegség ellen ad védelmet a magyar oltási program.

Emellett vannak önkéntesen kérhető oltások is, melyek egy része államilag támogatott, így olcsóbb, vagy egyenesen ingyenes, de nem kötelező beadatásuk. Ilyen a leánygyermekek esetén a HPV elleni védőoltás, és 2017-től ilyen a C típusú agyhártyagyulladás elleni védőoltás is.

Hogyan működnek a védőoltások?

A védőoltások, más néven vakcinák legyengített vagy elölt kórokozókat, vagy azok részeit juttatják a testünkbe, aminek hatására a szervezet veszélytelen módon – azaz az igazi betegség kockázatai nélkül – megtanulja, hogyan győzze le az adott betegséget „élesben” is, így később már azzal szemben is védett lesz. Ha elég ember van beoltva egy közösségben, akkor ráadásul a nem beoltottak is védettek lesznek, hiszen nem lesz kitől elkapniuk a betegséget (ez az ún. közösségi vagy nyájimmunitás). Ez azonban kritikusan függ az átoltottságtól: ha egy közösségben többen nem kapják meg az oltást, akkor a járvány ismét kitörhet (lásd a Nyugat-Európában dúló kanyarójárványokat). A legnagyobb veszélyben sokszor az egészen kicsik vannak, akik életkoruk miatt még nem kaphatták meg a védőoltást.

Fotó: iStock.com/Esben_H

Fotó: iStock.com/Esben_H

Ijesztő mellékhatások? Mérgező adalékanyagok?

Egyre többet hallani manapság az oltásellenes mozgalomról: olyan szülőkről, akik elutasítják a kötelező védőoltások beadását, különböző veszélyekre hivatkozva. Pedig nincs mitől tartani: a vakcinákra hosszadalmas és bonyolult ellenőrzési folyamatok várnak, mielőtt forgalomba kerülnek. Hatásuk nem elmélet és nem spekuláció, hanem rengeteg valós életbeli, egymástól független kutatók által sok különböző országban elvégzett, gyakran több millió gyerekre kiterjedő kutatás bizonyította eredményességüket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs kockázatuk! Ahogy minden orvosi beavatkozásnak, úgy a védőoltásnak is lehet rizikója, azonban a mellékhatások eltörpülnek az előnyök mellett. Nem arról van tehát szó, hogy a védőoltások beadásában nincs kockázat, hanem arról, hogy ez sokkal kisebb, mint a be nem adásuk kockázata. Például míg a kanyaró elleni oltás egymillió esetből egyszer okoz agyvelőgyulladást, addig maga a kanyaró ezerből egyszer, ráadásul egy kanyarós rengeteg másikat is megfertőzhet – tovább növelve ezzel a lehetséges súlyos betegségek kockázatát. Az oltásellenesek másik ellenérve az oltásokkal kapcsolatban azok adalékanyagait éri; ezen állítások egy része egész egyszerűen nem igaz (például egyetlen oltásban sincs higany); formaldehid vagy alumínium ugyan tényleg marad a gyártás során a szerben, ám olyan kis mennyiségben, hogy az még a természetes bevitel mellett is eltörpül (és mellesleg sok évtizedre visszamenően ugyanannyit kapunk ezekből a védőoltások révén).

Összegezve a védőoltások mellett és ellen szóló érveket leszögezhetjük, hogy a kötelező oltások beadatását vegyük komolyan és támogassuk! Hatalmas védelmet nyújtanak a vakcinák, míg a kockázatuk egészen minimális.