Tizenévesen a legtöbben alig várjuk, hogy sminkelhessük magunkat. Titokban veszünk szemceruzát a drogériában, előbb csak a szempillánkat festjük feketére, majd jönnek a színek, a pirosító és a rúzs. Huszonéves korára szinte minden nő profi sminkes: tudja, mi áll jól neki és mit kell kerülni, hogyan kell cicaszemet húzni, vagy hogy hová kell tenni a pirosítót úgy, hogy ne maszkírozza bohócnak magát. Aztán jönnek a harmincas évek, mikor lassan mindannyian rájövünk, hogy teljesen felesleges a smink a hétköznapokra, és talán még a hétvégi szórakozáshoz is megelégszünk egy szolídabb arcfestéssel. Coco Chanel mondta egyszer: „Húszévesen olyan az arcod, amilyennek a természet teremtette. Harmincévesen olyan, amilyenre az élet formálta. De ötvenévesen olyan, amilyet megérdemelsz.”.
Fotó: iStock.com/SanneBerg
Smink nélkül, boldogan
Túl könnyű lenne, ha csak úgy le tudnánk tenni az alapozót és a púdert. Mert a fekete kontúrok elhagyása nemcsak a tükörképünkben hoz változást, de valószínűleg a környezetünknek is feltűnik. Vagy szóvá teszik, vagy nem, mindenesetre megjegyzik maguknak, hogy valami furcsa, valami más, mintha nem aludtuk volna ki magunkat teljesen, ránk férne egy kis pihenés, egy hét szabadság, vagy egy (új) pasi. Pedig a smink elhagyása éppen valami olyasmit jelenthet, hogy meg vagyunk elégedve önmagunkkal, nincs semmi takargatnivalónk, olyanok vagyunk, amilyenek, és ez tökéletesen rendben van így, akár tetszik a világnak, akár nem. Állítólag Jennifer Aniston mondott egyszer valami olyasmit, hogy „Megszólnak, ha túl vékony vagy, és megszólnak, ha túl kövér. Lehetetlen mindenkinek megfelelni, és azt javaslom, ne is próbálj!”. Akár ő mondta, akár nem, a másoknak való megfelelés elvetésével mi is egyetértünk: ahogy mondani szokták, a saját bőrünkben kell, hogy jól érezzük magunkat, s ha ez megvan, a környezetünk is szépnek fog látni bennünket.
Fotó: iStock.com/Jacob Ammentorp Lund
Sophia Loren szerint a szépség
És ha a szépségről és a kisugárzásról beszélünk, bár sok színésznőt megemlíthetnénk, de Sophia Lorent mindenképp ki kellene emelnünk a sorból, ő mondta a következőt: „A szépség annyin múlik, hogy mennyire van valaki kibékülve önmagával, és ez mindig kiolvasható az ember szeméből. Ennek semmi, de semmi köze a testhez.”. Mi csak annyival egészítenénk ki ezt a gondolatot, hogy szerintünk a sminkhez sincs semmi köze. A szépség belülről fakad és kész. Ezzel persze nem azt akarjuk mondani, hogy senki ne sminkeljen. De minden smink, kontúr, vonal és ecsetvonás akkor a legszebb, ha békében vagyunk önmagunkkal és a világgal.
Úgy emlékszünk, Gabrielle Solis (Eva Longoria) és a lánya között zajlott le a következő párbeszéd a Született feleségek című sorozat valamelyik részében:
– Szívem, tudom, hogy neked most úgy tűnik, hogy a szépség a legfontosabb dolog a világon, de hidd el, nem az.
– Te modell voltál!
– Igen, az voltam. És világéletemben mindig dicsérgettek, hogy milyen szép vagyok, úgyhogy én soha nem gondoltam, hogy keményen kell tanulnom, vagy barátságokon dolgoznom, pláne nem önmagamon, soha. Majd abbahagytam a modellkedést és rájöttem, hogy belül üres vagyok. És nem akarom, hogy te is ilyen légy. Azt akarom, hogy bátor legyél és vicces és ötletes. Ne csak egy burok. Legyen igazi klassz, gazdag belsőd. Megígéred, hogy megteszed magadért?
– (…) Mikortól sminkelhetem magam?
– Tudod, mit? Akkortól, amikor rájössz, hogy igazából nincs rá szükséged.
A témával A lelkem és én címmel és sztárvendégekkel foglalkozik a Ridikül ma is 17 óra 10 perckor kezdődő adása. A stúdióban beszélget Básti Juli, Szkiba Zsuzska és Laky Zsuzsi, valamint meglepetésvendég is érkezik hozzánk.
A tegnapi adást ezen a linken nézhetjük meg.
