A tegernsee-i téli sportkonferencián mutatta be a kutatócsoport az eredményeket, amik a sport számos pozitív hatását bebizonyították.
Fotó: Unsplash/ Elissa Algora
- 265 000 kísérleti személy vizsgálatából kiderült, hogy a 18 éves kori szív- és érrendszer állapota alapján megjósolható a későbbi intelligencia és maximális edzettségi szint is.
- 4500 alsó tagozatos diáknak, akik részt vettek egy egyéves fitneszprogramban, jelentősen javultak a matematikai és nyelvi eredményei.
- A mozgásszegény életmód és az elhízás összefüggést mutat a gyenge iskolai teljesítménnyel.
- Azoknak a gyerekeknek, akik a napi szenzoros mérés alapján közepesen sokat vagy nagyon sokat mozognak, feltűnően javultak az iskolai eredményeik.
Mi áll ennek hátterében?
Az iskolai teljesítmény nagyban azon múlik, hogy képes-e a gyermek a feladatára koncentrálni, megjegyezni dolgokat és kitalálni újakat. Emellett fontos, hogy tudjon uralkodni impulzív vágyain, figyelmét ne lehessen könnyen elterelni – és a sport fejleszti mindezeket a képességeket. Maga az intelligenciahányados nem ezen múlik, viszont a teljesítmény nemcsak ettől függ, hanem a végrehajtó funkciók működésétől is. Sport közben ugyanazok a területek aktívak agyunkban, amikre bármilyen feladat elvégzéséhez szükségünk van.
Különösen a bonyolultabb, összetett sportok segítenek ebben, amik a gyermektől folyamatosan megkívánják a helyzet elemzését, a kombinált mozgáskoordinációt, a kockázat felmérését. A síelés ráadásul kifejezetten gyors sport, ami különösen serkenti az agyműködést. Emellett a csapatsportok kiválóak arra is, hogy a gyermek kommunikációs képességei, csapatmunkára való hajlama fejlődjön. Nem szabad elhanyagolnunk az olyan, szülők által sokszor félve szemlélt vagy lenézett sportokat sem, mint például a gördeszkázás, ahol fantasztikus mozgáskoordinációra és kitartásra tehetnek szert a gyerekek – a bandázástól, azaz a megtartó közösségi élményről már nem is beszélve.
