„Márpedig hús nélkül vitaminhiány alakul ki, és kész!”, „Szerintem pedig állatot ölni bűn!” Mindenki vélekedik valahogy, és az álláspontját a legbiztosabbnak gondolja. Talán mindkét félnek igaza van, mégis teljesen feleslegesen veszekszenek. Mert mindenki úgy eszik – ha hagyják –, ahogy akar.
Fotó: iStock.com/itakdalee
Vegánok a húsevők ellen
A harcos vegetáriánus vagy vegán emberek nem bírják nézni, ahogy mások húst vagy állati eredetű ételt esznek. Képesek gonoszul nézni rántotthúsevés közben, megjegyzéseket tesznek és olyanokat kérdeznek, hogy szeretjük-e az állatokat. A jó válasz ilyenkor az, hogy igen, de paprikásan még jobban! Erre az illető támadó – aki az állatok jogaival ugyan tisztában van, de embertársaiéval már kevésbé – elkönyvel menthetetlen gyilkosnak, és legalább nem zrikál tovább. Ha nincs ekkora szerencsénk, akkor sok-sok hegyi beszédet kell végighallgatnunk arról, milyen rossz az állatoknak, hogy megölik őket, szomorú bociszemeket posztolnak a vacsoránk fényképe alá, és arról érdeklődnek, tudjuk-e, hogy abból a tojásból kiscsirke lett volna, ha beérnénk a brokkolival.
A húsevők támadásba lendülnek
No persze a húsimádókat sem kell félteni. Ők meg a másik oldalt osztják, olykor hangosan, gúnyolódva. Még mindig sokan úgy gondolják, hogy a vegetáriánus étrend modern hülye hóbort, a képviselői pedig nem ettek még kora reggel egy jó vastag ujjnyi szalonnát a reggeli kaszálás előtt, de ha megkóstolnák az ő csirkepaprikásukat, biztos áttérnének. Azt kérdezgetik vegán ismerőseiktől sajnálkozva, hogy akkor mit esznek egész nap? Hogy jutnak tápanyagokhoz, vitaminokhoz? Hogy lesz erejük bármihez is fehérjék nélkül, elfújja majd őket a szél? Ők tuti megunnák, ha karfiolt kéne enni egy hétig – merthogy egy vegetáriánus, ha húst nem ehet, akkor biztosan egyféle zöldségen él egész életében. Meg akkor mi lesz így a töltött káposztával?
Az egészségmániások beszédei
Még a vegánok vagy vegetáriánusok hadai előtt járnak a modern egészségtudatos emberek. Nem esznek fehér cukrot, fehér lisztet, fehér rizst, nem használnak étolajat, élesztőt, nem esznek tejfehérjét, glutént, szóját, pálmaolajat, antibiotikumokkal tömött állatokat, génkezelt vagy előre csomagolt élelmiszereket. Mindezekkel egészen addig nincs is semmi baj, amíg el nem kezdenek szúrós szemmel emberekre vadászni a gyorséttermekben. Meg nem kérdezik a cégnél, hogy te azt tényleg megeszed, hát nem tudod, hogy…? Még ha tudja is az illető, már elnézést, de mi köze van hozzá? Mindenki azt eszik, amit tud, vagy amit akar. Mégis sokan megpróbálnak téríteni, könyveket ajánlanak, táblázatokat mutogatnak, kiselőadásokat tartanak, és elveszik az ember étvágyát.
Fotó: iStock.com/itakdalee
A gyorsétteremfüggők
„Mi az, hogy a lányod nem iszik kólát? Na gyere, add csak ide, majd adok neki egy pohárral, meglátja, milyen finom. Mi az, hogy nem kér, az enyém egyéves kora óta ezt issza! Sebaj, kislány, majd ha anyád elment, megkóstolod, jó?” Nem, nem jó. Nincs annál dühítőbb, mint amikor egy felnőtt egy másik felnőtt gyerekét manipulálva próbálja másokra erőltetni saját szokásait. A gyorsétterem- és cukrosüdítő-függők például kólát tukmálnak, és nem lehet velük máshol találkozni, csak a gyorsétterem egyik asztalánál. Ott pedig addig erőszakoskodnak, amíg nem rendelünk valamit. Mert ha ők azt eszik, és még rajtuk kívül több százezer másik ember, akkor az rossz nem lehet. Arról, hogy döntési jogaink lennének, még ennyit sem akarnak hallani. Vajon miért akarjuk folyamatosan megváltoztatni a másikat? Söprögessen inkább mindenki a maga háza táján…
