A csíráztatás során a mag tápanyatartalmait enzimek kezdik el lebontani, valamint más enzimek a növény növekedéséhez szükséges alkotóanyagokat kezdik el előállítani. Mindennek célja, hogy növény fejlődhessen a kis magból, de mi ezt nem várjuk meg: elfogyasztjuk, még mielőtt a növényi szervek kialakulnának. A csíráknak sokkal nagyobb és jobban emészthető a tápanyagtartalma, mint a magoknak–- érdemes étkezésünket ezzel színesíteni!
A házi csíráztatás nem nehéz, viszont remek hobbi és segítségével új ízeket hozhatunk a konyhába. Érdemes hozzá beszereznünk egy csíráztató tálat és ebben ápolgatni a magokat – de van pár dolog, amire érdemes odafigyelnünk!

Fotó: Pixabay/CC0 Public Domain
Nem mindegy, milyen a mag
Csíráztatáshoz csakis kifejezetten erre szánt magot használjunk, amit boltban vettünk vagy mi szárítottunk. Az egyéb vetőmagvak, mezőgazdasági munkákból szerzettek nem alkalmasak élelmiszernek. A csíráztatás ideje a növénymag típusától függ, 2 nap és 2 hét között változik. A fogyasztásra pont jó csíra mérete is változik, de talán a mungóbabcsírát leszámítva nem kell hagyni, hogy 1 centiméteresnél tovább nőjenek.
Első a biztonság!
A csíráztatás előtt távolítsuk el a hibás magokat: ami repedt, törött, nem fog kicsírázni! A csírákon gyakran vannak baktériumok is, például E coli, szalmonella baktérium. Ezektől meg tudunk szabadulni egy alapos fertőtlenítés segítségével: áztassuk citromlé és ecet keverékében, majd öblítsuk át forró vízzel, végül áztassuk még hideg vízben. Így megszabadulhatunk a kórokozóktól, bár az is igaz, hogy a magok csírázási képessége csökken. Csíráztatás közben is figyeljünk rá, hogy ha valamelyik csíra szöszös, penészes, rossz szagú lesz, mielőbb dobjuk ki!
A biztonság kedvéért étteremben kerüljük a csírák fogyasztását, valamint várandós nők, kisgyermekek és idősek se fogyasszák, valamint legyengült immunrendszerrel sem ajánlott.