Te + Én

Énidő, teidő, miidő: így hangoljuk össze a különböző igényeinket

Mindenkinek szüksége van arra, hogy egyedül legyen. Hogy önmagával foglalkozzon, kikapcsolódjon, feltöltődjön. Csakhogy ez az időigény nem egyforma, van, akinek elég néhány óra, másnak meg akár néhány nap is kevés.

„Az egész heti munka és hajtás után jólesik péntek este egy kicsit kikapcsolódni. Az esetek körülbelül felében azonban nem a párommal töltöm ilyenkor az időt, hanem a barátnőimmel. Megbeszéljük, kivel, mi történt az elmúlt napokban, jókat nevetünk. Néhány óra múlva, mikor hazaérek, úgy érzem, kipihentem magam, másnap frissebben kelek, mint a héten bármikor” – mesélte Annamari. A 38 éves ügyintéző elárulta, hogy ha nem a barátnőivel találkozik, akkor elmegy masszíroztatni, pedikűrre, manikűrre, sétál egy nagyot, mielőtt hazaér. Azt mondta, szüksége van egy kis egyedüllétre, hogy feldolgozza a héten történteket, egy kicsit magába szálljon, megnyugodjon.

Fotó: iStock.com/andreusK

Fotó: iStock.com/andreusK

Nincs ezzel egyedül: mindannyiunknak szükségünk van az egyedüllétre. Az azonban már nagy különbség közöttünk, hogy kinek mennyi idő kell a feltöltődéshez. Mert van, akinek Annamarihoz hasonlóan elég heti néhány óra, másnak pedig akát néhány nap sem elegendő. Nincs ezzel semmi baj egészen addig, amíg az igények nem találkoznak: egy pár életében konfliktusforrás lehet az énidő, a teidő és a miidő kérdése.

Szokások között

Különösen a kapcsolat kezdetén okozhat bonyodalmakat, amikor megismerjük a másikat, ha valamelyikünknek több egyedüllétre van szüksége, mint a másiknak. Olyankor jön a vita, a kétségek, a féltékenység: miért nem akar a másik találkozni, mit csinál azon a(z) (egy, kettő, három) napon?! Pedig valósznűleg semmi oka, okunk az aggodalomra, egyszerűen csak mások vagyunk, és amíg nem szokjuk meg a közös életet, előfordulhat, hogy egyikünknek több különlétre van szüksége a másiktól.

Fotó: iStock.com/nd3000

Fotó: iStock.com/nd3000

De később is megmaradhat ez a kettősség. Viszont nem olyan bonyolult egy olyan rendszert bevezetni, ami mindkettőnk számára megfelel, amelyben egyikünk igényei sem szorulnak háttérbe. Kezdjük az őszinteséggel! Üljünk le és beszéljük meg, hogy ki hogyan képzeli el az énidő eltöltését. A lakásban biztos találunk két olyan pontot, olyan időtöltést, amely csak a miénk. És biztosan találunk olyan délutánokat, estéket vagy hétvégéket, amiket külön tölthetünk – esetleg úgy is, hogy közben mindketten otthon (ugyanott) vagyunk. Annál is inkább, mert a különféle elfoglaltságokat akár együtt is végezhetjük, mégis külön-külön, ilyen például az olvasás, a saját hobbink gyakorlása, a sportolás vagy a túrázás.

Minőségi kikapcsolódás

A lényeg, hogy minőségi időt töltsünk el, együtt vagy külön, az mindegy. Ne aggódjunk, ha a párunk egyedül megy el múzeumba, sétálni vagy vásárolni: gondoljunk arra, hogy miután kipihente magát, miután felfrissült, egy sokkal kiegyensúlyozottabb partnert kapunk vissza, akivel sokkal jobb, sokkal élvezetesebb együtt lenni, mint egy olyannal, aki feszült, ideges vagy fáradt. Ahogyan mi is azok lennénk, ha nem hagyná valaki, hogy kipihenjük magunkat.