Thomas J. Stanley író és üzleti gondolkodó egyetemi kutatóként húsz éven át amerikai milliomosokat kérdezgetett arról, milyen szokásaik vannak, hogyan lettek gazdagok, és hogyan tudják megtartani, gyarapítani a vagyonukat. Tapasztalatait a Milliomos agy című könyvében jelentette meg, miután több olyan összetevőt is talált, ami közös volt a gazdagokban. Ötpontos szabályrendszert is összeállított belőlük, amiket ha betartunk, nagyobb eséllyel lehetünk vagyonosak.
Fotó: Pexels/CC0 License
Gondolkozzunk hosszú távon!
A híres befektető és üzletember, Warren Edward Buffett sem egy nap alatt lett a világ harmadik leggazdagabb embere. Húszéves korában még csak húszezer dollárja volt, míg harmincévesen már összehozta az első millióját, ötvenéves korára pedig már 350 milliót halmozott fel. Most nyolcvanévesen összesen 55 milliárd dolláron csücsül, mert a pénz tényleg pénzt fial. Buffett sikere az időben is rejlik. Nem volt rest kivárni, míg befektetései beérnek, nem kapkodott el semmit, és eleinte kiadásait is igyekezett visszafogni. Mert ha nagyban gondolkodunk, nemcsak akkor megy sok kicsi sokra, ha pénzt keresünk, hanem akkor is, ha költekezünk. Évente többmillió forintot költhetünk például cigarettára, alkoholra, gyorsételekre, kávéra, azaz olyan szokásokra, amiket elhagyva még egészségesebbek is lehetünk, ami hosszú távon még jobban kifizetődik. Nagyszerű motivációt jelent, ha az eddig élvezeti cikkekre költött összeget külön számlán gyűjtjük, így érezhetjük, láthatjuk, ahogy az évek során gyarapodik.
Ne mutogassuk a pénzünket!
A legtöbben arról álmodoznak, hogy ha elég pénzük lesz, végre megveszik álmaik házát a gazdag környéken, feltűnően jó autóval járnak majd, világraszóló partikat rendeznek, utaznak, és szórják a pénzt minőségi ruhákra, élelmiszerre, luxuscikkekre. Pedig az igazán gazdagokról sokszor nem is sejtjük, mekkora vagyonon trónolnak, ugyanis ők kerülik a feltűnést. Nem feltétlenül azért, mert félnek a hatóságoktól, inkább azért, mert megtanulták, hogy a rongyrázás csak viszi a pénzt teljesen értelmetlenül. Céljuk az, hogy anyagilag teljesen függetlenek legyenek, és ez a szabadság többet ér nekik bárminél. Nem akarnak már felvágni senkinek, mert az önértékelésük rendben van. Azok viszont, akik úgy érzik, csak a vagyontárgyaktól lehetnek sikeresek, sokszor hitelkártyákkal fizetik a drága bérelt autókat, házakat, közösségi oldalakon megosztott ruhákat, aztán néhány hónap múlva vihetik vissza, adhatják el, és magyarázkodhatnak a banknak. Stanley a kutatásai során arra jött rá, hogy nem a leggazdagabbak élnek a legszebb házakban, hanem a rongyrázók.
Figyeljünk a tizedesekre!
A gazdag emberek egy kicsit tényleg hasonlítanak Dagobert bácsira: figyelnek a részletekre, és sokszor nagy vagyon birtokában is tovább spórolnak. Stanley megfigyelései alapján a legtöbb milliomos teljes vagyonának tíz százalékából él, a többit befekteti, használja, félreteszi. Nem vásárolnak sem hajót, sem autót, sem semmit, ami meghaladja a vagyonuk egytizedét – vigyáznak a pénzükre, így nem is tudnak hatalmasakat bukni.
Fotó: Unsplash/vitaly
Álljunk több lábon
Ha már hatalmas bukásokról beszéltünk, meg kell említenünk a kockázatot is. Az igazi milliomosok között ugyan vannak olyanok, akik egyetlen területen értek el kimagasló bevételt, és egy dologgal csinálták meg a szerencséjüket, de az igazi vagyon urai mindig több lábon állnak. Sosem bíznak annyira sem magukban, sem az adott befektetésben, hogy csak arra alapozzanak. Egy átlagos milliomos bevételei nemcsak a fizetéséből származnak, hanem még hat másik forrásból: üzleti haszonból, ingatlanok bérbeadásaiból, jogdíjakból, osztalékból, tőkenyereségből és a kölcsönök kamataiból.
Idő, energia és egy toll
A milliomos emberek nemcsak ülnek az aranyhegyen, hanem sok-sok órát dolgoznak azon szakértőik segítségével, hogy jól kezeljék pénzügyeiket, és megtervezzék a jövőbeni befektetéseiket. Stanley szerint ráadásul rendszeresen leírják gondolataikat, megfigyeléseiket, rögzítik ötleteiket, amiket később aztán fel tudnak használni. Kihasználnak minden lehetőséget, adót csökkentenek, lefaragnak a kiadásokból, egy- három- és ötéves terveket készítenek, stratégiákat gyártanak.
