×

Csillagok

Ilyen kényes a természet egyensúlya: 14 farkas megváltoztatott egy egész vidéket

14 farkas. Nem tűnik soknak, sem túl jelentősnek, szabadon engedésük mégis megváltoztatta az egész Yellowstone Nemzeti Parkot, beleértve a völgyoldalakat és folyók medrét is.

1995-ben az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban már rég nem élt egyetlen farkas sem, 1926-ban halt meg az utolsó példány. A farkasok hiánya miatt elszaporodtak a növényevő állatok, és beállt egy újfajta egyensúly. 1995-ben azonban a US Fish and Wildlife Service kanadai biológusokkal összefogva 14, Kanadában elfogott szürke farkast vitt a park területére. Évek teltek el, a farkasok szaporodni kezdtek, szabályos falkákat alkotva vadásztak. A változás pedig megkezdődött.

Fotó: iStock.com/RamonCarretero

Fotó: iStock.com/RamonCarretero

Szegény őzek – vagy mégsem?

Ha a farkasokra gondolunk, akkor a vadászatuk jut először eszünkbe, és hogy szegény szarvasok, őzek estek áldozatukul. Ez valóban így is történt, ám közülük mindig a leggyengébbek estek el. Mivel ők nem örökítették tovább génjeiket, az őz- és szarvaspopuláció általános állapota javult. A farkasok megjelenése előtt a legelő állatoknak nem volt természetes ellensége, ezért túlszaporodtak, és lelegelték az összes füvet, bokrot és fát, letarolták a vidéket. Ám a ragadozók hatására elkezdtek kerülni bizonyos völgyeket, szurdokokat, amiket veszélyesnek éreztek. Azokon a helyeken teljesen megváltozott a növényzet, fák, erdők növekedtek. A magasra növő fák odavonzották a madarakat, egyre több énekes- és vándormadár jelent meg a parkban. Más állatok is szaporodni kezdtek, köztük a hódok, akik a folyókban gátakat építettek. Ezek a fészkek, gátak kiváló rejtekhelyként szolgáltak vízi életmódú más állatoknak, vidráknak, halaknak, vízimadaraknak, kétéltűeknek, így ők is egyre többen lettek. 14 farkas, akik őzeket és szarvasokat öltek, más állatok ezreinek adtak lehetőséget az életre.

A farkasok medvéket teremnek

A farkasok kerültek a tápláléklánc csúcsára, elüldözve azokat a prérifarkasokat, amik korábban megtizedelték az egereket és a nyulakat. Mivel több kis, a tápláléklánc alján álló állatot találtak, a rókák, borzok, menyétek száma is szaporodni kezdett. Megjelentek a rétisasok és a hollók, hogy az elejtett állatok maradványaiból lakmározzanak. Még a medvék is rájártak a farkasok által hátrahagyott tetemekre. Mivel több bokor, bogyós növény és fa élt, valamint több maradék zsákmány állt rendelkezésükre, a medvék száma is nőtt.

Fotó: iStock.com/designwest

Fotó: iStock.com/designwest

Így változott meg a folyó

A park vizei korábban akadálytalanul kanyaroghattak a letarolt növényzetű területeken. Ám ahogy megjelentek a fák, a nagyobb bokrok, és gyökereikkel csökkentették az erózió mértékét, a folyók partjai elkezdtek szűkülni, zúgók, kis tavak alakultak ki, amelyek még több élőhelyet jelentettek az állatoknak. Már nem szakadt be olyan gyakran a part, hiszen a növények erősen összefogták a földet. Az állandóbbá vált medrű folyók másképp folytak, csupán amiatt, mert 14 farkast visszatelepítettek a nemzeti parkba. Megváltozott a tápláléklánc, a teljes ökoszisztéma, a park földrajza, rengeteg új növény és állat tudott elszaporodni, gazdagabb lett a világ ahelyett, hogy szegényebbé vált volna.