Otthon

Különleges és izgalmas: a cirkuszok világa

A legtöbb gyerek amint meglát egy elefántos, oroszlános, bohócos posztert, bármit megtenne, hogy a szülei végre elvigyék a cirkuszba. Színes, vidám és izgalmas a cirkusz világa nemcsak a gyerekeknek, de a felnőtteknek is. Csak tessék, csak tessék! Akrobaták, zsonglőrök és bűvészek a porondon!

Köztudott, hogy a cirkusz eredetileg vándormutatványos csoportokból állt össze, és egy kerek fellépő sátorban mutatták be produkciójukat a nagyérdeműnek. Jelenleg azonban egy nagy hagyományokkal rendelkező előadó-művészeti ág a wikipédia szerint.

A modern cirkusz 1769-ben született meg, Londonban, amikor Philip Astley-nek az az ötlete támadt, hogy néhány akrobatikus mutatvánnyal, például erőművészekkel és kötéltáncosokkal együtt lovasgyakorlatokat mutassanak be egy lovaglóiskolában, amelyet tíz évvel később széksorokkal vettek körül, és Astley Royal Amphiteator of Artsnak nevezte el.

Fotó: Pexels.com/CC0 License

Fotó: Pexels.com/CC0 License

Nem sokkal később, 1778-ban született meg a cirkusz az Amerikai Egyesült Államokban, egészen pontosan Philadelphiában, a fénykorát pedig a Barnum Cirkusz jelentette, amely Buffalo Bill lovaglóművésszel hódította meg a világot. 1793-ban John Ricketts is létrehozott egyet. Az előadásokat külön erre a célra épített épületekben mutatták be. Később pedig sátrakban fellépő vándorcirkuszok is kialakultak, mint például a Barnum & Bailey Cirkusz.

Vissza Európába

Franciaországban a császárság bukása után sok leszerelt lovaskatona vett részt ilyen bemutatókon, majd Franconi (1737–1836) megnyitotta az Olimpiai Cirkuszt. Párizsban a Napóleon Cirkusz, mai nevén Cirque d’Hiver, amelyet 1852-ben Dejean alapított, különféle állatmutatványokkal szórakoztatta a lovasszámokért lelkesedő közönséget. Az első nagy állatsereglet (menazséria) 1870-ben tűnt fel Angliában. 1914 után már vadállatmutatványok tették híresebbé az Amar, a Pinder és a Bouglione nevű cirkuszokat.

Fotó: Unsplash.com/becky-phan

Fotó: Unsplash.com/becky-phan

Cirkusz Budapesten

A fővárosunkban az első állandó cirkuszt Barocaldi olasz artista hozta létre, a másodikat Wulf Ede német–holland cirkuszigazgató létesítette a századfordulón. A hullámbádogból készült cirkuszépületet 1895-ig vezette Wulf. A Városi Cirkusz 1904-től Beketow Mátyás, 1935-től Fényes György vezette. Ekkor lett a neve Fényes Cirkusz. Az épület 1966-ban lebontottak. A Fővárosi Nagycirkusz mai épülete 1971 óta működik folyamatosan a Városligetben.

Az egyik legismertebb, cirkuszhoz kötődő zene, a Gladiátorok bevonulása (Vjezd gladiátorů) szerzője Julius Arnost Wilhelm Fučík, aki a 19–20. század fordulóján, Csehországban élt katonazenekari karmester és zeneszerző volt.

Cirkuszok régen és ma

A cirkusz kezdetekor a fő attrakció a nyereg nélküli lovaglás és az oroszlánszelídítés volt. Már a repertoár jócskán kibővült: a cirkusz a családi szórakozás egyik népszerű formája. Többek között kötéltáncosok, zsonglőrök, bohócok, bűvészek, állatidomárok lépnek egymás után a porondra. Érdekesség, hogy Philip Astley fedezte fel, hogy a ló hátán végzett mutatványokhoz 12,8 méter átmérőjű terület a legalkalmasabb, azóta tekintik ezt a méretet a porondok általános méretének.

A témával Ez kész cirkusz! címmel és sztárvendégekkel foglalkozik a ridikül ma is 17 óra 10 perckor kezdődő adása. A stúdióban beszélget Eötvös Loránd, ifj. Richter József és Laido Dittmar, valamint meglepetésvendég is érkezik hozzánk.

A tegnapi adást ezen a linken nézhetjük meg.