Egészség

Az egészség az új betegség?

Ma már elképzelhetetlen úgy egy nagyobb társaságban lenni, hogy ne legyen köztünk egy liszt-, glutén- vagy laktózérzékeny. Hogy valójában hányan vannak azok, akik tényleg orvosi leletekkel rendelkeznek, azt nem tudjuk pontosan, azonban az bizonyos, hogy sokkal többen allergiások valamire, mint amennyi embert orvos diagnosztizált.

Paleolit, makrobiotikus, cukormentes, vércsoport szerinti, anyagcsere-gyorsító, fehérjedús, turbó, Atkins, káposztaleves, három hónapos, egy hónapos, kéthetes, hétnapos, egynapos diéta. Lisztérzékenység, laktózérzékenység, gluténérzékenység, inzulinrezisztencia – és a sor még nem teljes. Leszögezném, hogy nem azokhoz szólunk, akik valóban, diagnosztizáltan küzdenek táplálékintoleranciával, táplálékallergiával vagy bármely más, táplálkozást érintő betegséggel, hanem mindazokhoz, akik nem vizsgáltatták ki magukat, és soha életükben nem voltak gasztroenterológusnál.

Hogy miért?

A táplálkozásunk nem attól lesz egészséges, hogy valamitől mentes, sőt még a „bio” sem garancia semmire. Például ha valaki évekig nem fogyaszt tejterméket, majd valamilyen oknál fogva mégis iszik tejet, akkor szinte biztos, hogy hasmenése lesz. Ez nem azért fog megtörténni, mert ténylegesen laktózérzékeny, hanem azért, mert a szervezete már elszokott az ilyen típusú ételektől. Csak az a baj, hogy ebben az esetben nagy a valószínűsége, hogy az illető nem fog orvoshoz fordulni, hanem saját magát próbálja meg diagnosztizálni, és onnantól kezdve élete végéig laktózérzékenynek fogja hinni magát. Továbbmegyek: mivel a feltételezett illető (aki lehet barát, kolléga, családtag) szinte biztos, hogy az internetről próbál információkat beszerezni „betegségéről”, az szinte biztos, hogy egy sor egyéb tünetet is rögtön észlel magán. És innen megindul a lavina, egy sor egyéb élelmiszert is kizár az étkezéséből. Megelőzés vagy „terápia” okán.

A helyzet az, hogy az általános tanácsok túl unalmasak és szenzációra van szükségünk.

Lehetséges okok

A tévé, rádió, média ódákat zeng az egészséges táplálkozásról, ami valójában nem annyira bonyolult, csak, mint szinte az élet területén mindent, sikerült ezt is túlbonyolítani, fanatizálni. Látjuk az általunk nagyra tartott sztárokat, hogy éppen milyen aktuális diétákat tartanak, látjuk, hogy vékonyak és szépek (a szépség mondjuk ízlés dolga és relatív). Mindig vannak új diéták, új néven, amelyekben valójában semmi újdonság nincsen.

Figyelemfelkeltés: egyre kevesebben vagyunk tagjai VALÓDI közösségnek, ezért abban a mikrokörnyezetben, amiben élünk, szeretnénk, hogy ha figyelnének ránk. Ha mi csak paleosüteményt eszünk, és laktózmentes vagy éppen növényi tejet iszunk, akkor óhatatlanul is a figyelem középpontjába kerülünk és nem csak a mindennapokban, hanem utazáskor, éttermi étkezésnél, tánctábornál vagy egy esküvői meghívás esetén is.

Tudatosság: Ugyan nagy érték a tudatosság, és az, hogy valóban figyelünk végre önmagunkra és szervezetünk jelzéseire, de ez szélsőséges méreteket is ölthet.

Fogalomzavarok: Az egészség és a szépség fogalma teljesen összekeveredett, pontosabban összemosódott. Az egészséges szép, a szép egészséges, pedig ez nincs mindig így.

Fotó: iStock.com/shironosov

Fotó: iStock.com/shironosov

De nézzük a legfontosabb és gyakran öndiagnózis útján megállapított betegségeket

Gluténérzékenység

Rendkívül költséges diéta is lehet, és attól, hogy rosszul érezzük magunkat egy kiflitől, még egyáltalán nem biztos, hogy valóban gluténérzékenyek vagyunk. Lehet, hogy az egyes adalékanyagra vagyunk érzékenyek vagy csak búzaallergiánk van (illetve felmerül a nem cöliákiás gluténérzékenység is). Bármilyen jellegű is az észlelt panasz, ha az rendszeresen megjelenik, irány az orvos. Majd a szakember elindítja a diagnosztizálás folyamatát, amely lehet akár hosszú, az egyes táplálékok kizárására, az észlelt tünetek tesztelésre épülő is a laborvizsgálatok mellett. Ne kísérletezzünk feleslegesen, önmagunk nem tudjuk pontosan felállítani a helyes diagnózist úgysem.

Laktózérzékenység

Hasmenés, puffadás, hányinger, fejfájás, „mérgezéses” tünetek. Biztos, hogy a TEJ okozza? Biztos, hogy a tejcukor okozza? És ha nem? Ha nem nézetjük meg, nem jelenthetjük ki, hogy laktózérzékenyek vagyunk, viszont lehet, hogy éppen azt az élelmiszert nem zárjuk ki a táplálkozásból, amely valóban felelős a tünetekért. Orvosra van szükség ehhez és pont.

IR diéta

Aki nem inzulinrezisztens, és nem akar „cukordiéta” által fogyni, annak nem kell ezt az étrendet tartania. Egy terheléses vércukorszintvizsgálat keretében ez néhány óra alatt kiderülhet. Egy nem diagnosztizált betegségre alapozott, de szigorúan szénhidrátszegény diétával kár feleslegesen kínozni a szervezetünket.

Sokszor úgy tűnik, hogy ezek a diéták placebohatással rendelkeznek – „használnak”. Szinte kivétel nélkül, aki elkezdi valamelyiket, mindig azt mondja, hogy jobban van. És az valóban örvendetes, hogy valaki jobban érzi magát, de jó lenne tudni, hogy pontosan mitől következett be a változás. De még örvendetesebb lenne, ha az öndiagnózis alapján bevállalt szigorú ilyen-olyan diéta helyett (amelytől nem mellékesen komoly fogyás is beindulhat – és sokszor itt van a látens valódi motiváció), megtalálnánk az utat az egészséges életmódhoz, amelyben a kiegyensúlyozott táplálkozásnak és a mozgásnak is helye van.

Fotó: iStock.com/grinvalds

Fotó: iStock.com/grinvalds

Hogyan lett az elmúlt néhány év alatt ennyi allergiás ember?

Tagadhatatlan, hogy megemelkedett azok száma is, akik VALÓBAN betegek. Ennek oka lehet a környezet, a légkör, a stressz stb., az immunrendszernek egy sor olyan tényezővel kell megküzdenie, amelyben eddig nem volt részünk, a szervezet legyengülhet és nem bírja feldolgozni a környezeti ártalmakat. A gyakoribb diagnózis mögött az is felmerülhet, hogy az orvosok is hamarabb kezdenek valamely táplálékallergia vagy -intolerancia irányában vizsgálódni, így több esetben derülhet fény ezek kóroki szerepére.

Korábban nem ettünk ennyi külföldről behozott élelmiszert. A banánokat például óriási hajókon hozzák, ahol úgynevezett gyorsérlelésen esnek át, ezért, mire ideérnek, az éretlen banán gyönyörű lesz. Sárga, kívánatos. Ugyanígy a többi déli gyümölcs, a mangó, az ananász vagy a kókusz. Azt nem merjük kijelenteni, hogy a külföldről hozott MINDEN gyümölcs vegyszeres kezelésen esik át, és ezért egyértelműen káros az egészségünkre, de azt igen, hogy a hazánkban termelt alma már csak azért is EGÉSZSÉGES(ebb), mert nem esik át a szállítás miatti vegyszeres kezelésen.

Hazánkban idén, március 2-án megrendezett borjog és bormarketing konferencián elhangzott adatok alapján tudjuk, hogy a világon évente 700 ezer tonna gyomirtót szórnak ki és óriási méreteket ölt a rovarirtás és a méhek veszélyben vannak.  A gyomirtó szerek megölik a talaj mikrobiológiáját és azon európai állampolgárok vizeletében is megtalálható a gyomirtó, akik még a közelébe sem mentek egy termőföldnek. A vegyszermaradékok ott vannak az élelmiszerekben, a zöldségekben, gyümölcsökben.

Egy bio, azaz boldog talajban élő giliszta, amennyiben nem megy rá egy traktor, akkor akár nyolc évig is élhet.

Még egy gondolat

Természetesen mindenki úgy táplálkozik, ahogy számára jólesik, de azért komoly életmódváltásnál ne egy-két cikk vagy a szomszéd szavára hallgassunk. Vizsgáltassuk ki magunkat, menjünk el egy gasztroenterológushoz, majd az eredmények birtokában dietetikushoz! Nézzük meg alaposan a címkéket az általunk vásárolt termékeken és végül, de nem utolsósorban ne feledkezzünk meg arról, hogy az étkezés öröm. Táplálkozzunk bárhogyan is, törekedjünk az egyensúlyra, a szezonális, hazai ételekre. Ha tehetjük, vásároljunk minél többet piacról, azon belül is hiteles őstermelőtől.

A cikk Schmidt Judit dietetikus útmutatásával jött létre.