Konyha

Udvari csemege, Ferenc József találmánya: a császármorzsa

Az egyik legegyszerűbben elkészíthető édesség, amit a konyhában elkövethetünk. Csak néhány klasszikus alapanyag szükséges hozzá, és pár perc után tálalható is a császármorzsa, ami valóban udvari csemegeként kezdte a pályafutását, hogy aztán a mi asztalunkon is helyet kaphasson.

Többféle néven is ismerhetjük a császármorzsát. Merthogy hívhatjuk például daramorzsának – ez a második legismertebb elnevezése. Emellett használatos lehet még a porozinkó, smarni vagy grízsmarni, németül Kaiserschmarrn. Szegeden és környékén cicvara vagy csicsvara néven is emlegetik, amely a térségben egy igencsak közismert és hasonló módon készülő étel.

De térjünk vissza az eredeti, a klasszikus császármorzsához, ami röviden egy osztrák eredetű, zsírban sült tésztadesszert. A bécsi konyha egyik legismertebb édessége, amely a volt Osztrák–Magyar Monarchia országaiban a mai napig népszerű étel – legalábbis a Wikipédia szerint.

Fotó: iStock.com/Lilechka75

Fotó: iStock.com/Lilechka75

A császármorzsa eredetére két köznépi legendát ismerünk. Az egyik szerint Erzsébet magyar királyné, azaz Sissi hercegnő udvari szakácsa készített először császármorzsát a császári pár számára, a másik szerint pedig maga Ferenc József találmánya ez az édesség. Eredeti nevét (Kaiserschmarrn) valóban a császár után kapta, amely szó szerinti fordításban császármorzsát jelent.

Lépésről lépésre

Ha liszttel készül a császármorzsa, akkor alapvetően egy palacsintaszerű tészta az alapja. Vannak azonban olyan háziasszonyok, akik csak darával, mások pedig csak liszttel készítik. A leggyakrabban azonban a kettő keverékével, amit daramorzsának hívnak. Zsíron történő pirítással készítik, de Magyarországon leggyakrabban liszt helyett búzadarát használnak. Általában porcukorral megszórva és/vagy lekvárral fogyasztjuk.

Hozzávalók

  • 1/4 liter liszt
  • 1/4 liter dara
  • 1/2 liter tej
  • 4 darab tojás
  • 5 dkg cukor
  • 1/2 citrom reszelt héja
  • 3 evőkanál olaj (vagy 5 dkg zsír, esetleg vaj)
  • 10 dkg mazsola
  • csipet só
Fotó: iStock.com/Mariha-kitchen

Fotó: iStock.com/Mariha-kitchen

Elkészítése

Habverővel simára keverjük a lisztet, a darát és a tejet, majd megsózzuk, és hozzáadjuk a mazsolát is. Hosszú ideig, legalább fél napig állni hagyjuk, hogy a dara jól magduzzadjon. A tojásfehérjékből kemény habot verünk. Miután órákon keresztül pihentettük, és a dara jól megszívta magát, belekeverjük a tojások sárgáját és az addigra elkészült, keményre vert habot.

A zsiradékot felhevítjük, és a már forró olajba (zsírba vagy vajba) tesszük a tésztát, és hagyjuk, hogy süljön. Amikor az alján halványbarna kéreg jelenik meg, még néhány percig tovább sütjük/pirítjuk, majd levesszük a tűzről, betesszük a már meleg sütőbe, és ott folytatjuk a sütést. Még a tűzhelyen és a sütőben is időnként kavargassuk meg, törjük össze, hogy nagyobb darabokat, „rögöket” kapjunk.

Amikor elértük a kívánt, pirított színt, és a tészta már sehol nem nyers (vigyázzunk, nehogy túlsüssük), kivehetjük a sütőből. Melegen és hidegen is tálalhatjuk. Szórhatunk a tetejére porcukrot, és/vagy ízesíthetjük baracklekvárral is. Esetleg meglocsolhatjuk egy kis málnaszörppel, vagy szórhatunk bele kedvünk szerint gyümölcsöt.