A biciklizésben nem is az egyensúly megtartása az, ami igazán nehéz: a közlekedési szabályok elsajátítása telik hosszú időbe. Tekerni könnyű, de honnan tudja a gyerek, mikor kell elsőbbséget adnia, hogyan jelezzen kanyarban, és a járdán vagy az úttesten haladjon-e? Aki pedig nem is ismeri a szabályokat, az nagy veszélynek van kitéve a forgalomban. Éppen ezért indítottak bringaakadémiát egy szombathelyi iskolában. A harmadikosoktól a hatodik osztályosokig három évfolyamnyi gyereknek tanítják meg heti egy óraszámban a balesetmentes, biztonságos kerékpározás szabályait erre a célra kiképzett oktatók.
Fotó: iStock.com/CentralITAlliance
Mikor kezdjük az oktatást?
Az iskola nyilván nem vállalja azt a feladatot, hogy megtanítsa kerékpározni a harmadikosokat. Az oda kerülő gyerekek már mind tudnak biciklizni, mert a szüleik megtanították őket. A képzést tulajdonképpen már egész kicsi korban elkezdhetjük, amikor a gyerkőc a kismotorral száguldozik. Tanítsuk meg neki, hogy hol kell megállnia, hogy kell körülnéznie, hogyan hallgatózzon, hogyan ismeri fel a járműveket. A szabályok bevésése hosszú folyamat, így jobb időben elkezdeni. A legtöbb hároméves gyerek már megkapja az első biciklijét, persze még pótkerekekkel felszerelve, és elszántan tanulnak pedálozni, kormányozni, fékezni. Ha ezen a ponton a kinőtt kismotort futóbiciklire cseréljük, sokat tehetünk a gyerkőc egyensúlyának feljesztéséért: amit a futóbiciklivel megtanul, az nagyon jól jön majd az igazi kerékpározásnál. Az ügyesebb, biciklizni szerető gyerekeknél már óvodáskorban megpróbálkozhatunk az igazi kétkerekű bicajjal, maximum ha nem megy, visszaszereljük a pótkerekeket.
Seprűnyéllel vagy anélkül?
Szüleink minket még úgy oktattak, hogy vagy futottak velünk a bicikli mellett, vagy seprűnyelet kötöztek a csomagtartóhoz, és azzal segítettek egyensúlyban maradni. Ezzel a módszerrel azonban annyi a gond, hogy nem segíti az önálló elindulást. Érdemesebb eleinte futóbicikliként használni a rendes kerékpárt, és lábbal hajtani, majd úgy lendületet venni és elkezdeni pedálozni. Ha ez már megy, akkor következik a fékezés, az első-hátsó fék technikájának ismertetése, majd jöhet a meghúzott vonalnál megállás, az éles kanyarodás, az egy kézzel jelzés és a közlekedésbiztonság. Mindenképpen el kell magyaráznunk, miért a járdán közlekedjen, ott hogyan figyeljen a gyalogosokra, hogyan legyen udvarias, és hogyan álljon meg a kereszteződéseknél. Kezdjük el megtanulni a közlekedési táblák jelentését, magyarázzuk el a forgalmi szabályokat, és felnőttként mutassunk jó példát! Erre a legjobb lehetőség a közös biciklizéseknél adódik, de a játékos könyvek, feladatok, otthoni, színes aszfaltkrétával rajzolt pályák könnyebbé, élvezetesebbé, érdekesebbé tehetik a száraz tényeket.
Fotó: iStock.com/GeorgeRudy
Fontos a minőségi bicikli
Ahhoz, hogy a gyerkőc megtanuljon jól esni és stabilan megtartani az egyensúlyt, elég lehet egy régi, használt, kiszuperált bringa is, de ha rendszeresen kerékpározunk, akkor áldoznunk kell egy minőségi biciklire. Pont azért, hogy elkerüljük a baleseteket, a beragadó fék, leeső lánc okozta problémákat – arról nem is beszélve, hogy egy jó bicikli mennyivel nagyobb élményt jelent gyorsaságban, pontosságban, erőkifejtésben. Persze ha szakértők vagyunk, és meg tudunk javítani egy jó használt biciklit, nem kell újat venni, de vigyázzunk a minőségre! Ugyanez vonatkozik a védőfelszerelésekre: biciklissisakot mindenképpen adjunk a gyerekre!
