Douglas Adams sci-fi író híres regényében, a Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvben így ír a delfinekről „A Földön az ember mindig szentül hitte, hogy intelligensebb a delfinnél, mivel oly sok mindent elért: feltalálta a kereket, New Yorkot, a háborút, egyebeket, mialatt a delfinek csak vidáman lubickoltak. A delfinek ezzel szemben azt hitték, hogy sokkal intelligensebbek az embernél – pontosan a fenti okok miatt. A legeslegutolsó delfinüzenetet is félreértelmezték az emberek. Azt hitték, hogy meglepően kimunkált, karikán keresztül végrehajtott kettős hátrabukfencet látnak, miközben a delfinek az Egyesült Államok himnuszát is elfütyülik. Az üzenet valójában ez volt: viszlát, és még egyszer kösz a halakat!” Ugyanis a Földet felrobbantják a vogonok, hogy űrsztrádát építhessenek a helyére, amiről az emberek nem, a delfinek viszont értesültek. De vajon tényleg nagyon – ha nem is ennyire, de – okos állatok a delfinek?
Kezdjük az elejéről!
Mielőtt a delfinek intelligenciájára térünk rá, vegyük át gyorsan, mikről van szó! A delfinek az emlősök osztályába, cetek rendjébe tartoznak, három családjuk – delfinfélék, narválfélék és disznódelfinfélék – van, és 50 különböző fajukat ismerjük. Legtöbbjük sekély, meleg vizű tengerekben lakik, de vannak folyami delfinek is például az Amazonasban, a narválok, azaz az „egyszarvú delfinek” pedig az Északi-sark környékén honosak.
A delfinek átlagosan 30-40 fős csoportokban élnek, amiket iskoláknak hívunk. Ezek az iskolák családként működnek: a tagok ismerik, segítik egymást, és közösen, összehangoltan vadásznak, ugyanis a delfinek ragadozók. Bár alapvetően játékos állatok, az embert ritkán támadják meg, az egymással előfordul, hogy agresszívak, sőt még gyilkosságokat is követnek el!
Mivel emlősök, ezért időről időre fel kell jönniük a víz felszínére, hogy a fejük tetején található nyíláson keresztül levegőt vegyenek. A megszületett delfinborjút is mielőbb a felszínre kell segíteni, hogy oxigénhez jusson, ebben az anya mellett sokszor az iskola többi delfinje is segít. A nagy kérdés azonban az, hogy hogyan alszanak a delfinek, ha rendszeresen fel kell jönniük levegőt venni. A válasz pedig több mint zseniális: mindig csak az egyik agyféltekéjük alszik, a másik ébren van, és intézi, ha fel kell menni levegőért! Na, melyik túlhajszolt olvasónk irigyeli ezt a képességet?
A delfinek fantasztikus agya egy másik területen is megmutatkozik: amellett, hogy a víz alatt és felett is kiválóan látnak, képesek egy nagyon magas frekvenciájú hangot is kiadni, aminek visszaverődéseit az állkapocsi csontjukban található üreggel fogják fel. Ezeket a jeleket pedig agyuk vizuális ingerré alakítja, tehát tulajdonképpen a delfinek látják a visszhangot, tudják, milyen alakú, nagyságú dologról pattant vissza! Ezzel a különleges képességükkel tájékozódnak, és vadásznak zsákmányaikra, amivel, valljuk be, utcahossznyi előnyük van a legtöbb hallal szemben.
Fotó: iStock.com/abezikus
„Feljöttek a delfinek, drágám!”
Jegyzi meg a férj feleségének, amikor az megdöbbenve tapasztalja, hogy személyi igazolványának száma már nem kettessel, hanem hármassal kezdődik. A delfinek intelligenciáját valóban a csimpánzokéval hasonlítják össze, egy 2010-es kutatásból az is kiderült, hogy ugyan az emberek okosabbak náluk, de nem sokkal. Intelligenciájuk megmutatkozik társas interakcióikban: megfigyelték, hogy „neveket”, azaz egyedi szonáris hanghullám-sorozatot használnak a bemutatkozásra, egymás azonosítására. Az iskolákon belül a vadászat mellett minden területen segítik egymást: a delfinborjakat közösen védik, segítenek a sebesült, idős delfineknek is az iskola tagjai. Emellett valóban játékos, kedves állatok: többször megfigyelték, ahogy a part közelében szörföznek a hullámokon, és azt is, hogy megvédik az embert a cápától! Sőt, ha szükségük van rá, segítségért fordulnak hozzánk, ahogy tette ezt ez a horgászhorogba akadt delfin is.
