A kígyómérget ki kell szívni
Csak az időnket vesztegetjük ezzel. A kígyóméreg rendkívül gyorsan a véráramba jut, nem gyűlik össze a sérült területen. Még ha sikerül valamennyit eltávolítani is, a szánkba kerülve is bajt okozhat. Ha kígyóval akad dolgunk, a legfontosabb, hogy minél előbb orvosi ellátást kapjunk. Szorítsuk le a sebesült területet, tartsuk a megharapott részt a szív vonala alatt, próbáljunk nyugodtak maradni, és igyunk minél több folyadékot.
Ha eltévedünk az erdőben, azonnal élelmet kell keresni
Nem, nem! Ha tudjuk, hogy egy darabig maradnunk kell, az első dolgunk az ivóvíz felkutatása legyen. Ha tiszta vizű patakot találunk, a folyás irányában elindulva eleve van esélyünk lakott területre bukkanni, a forrás környékén pedig még akár emberekkel is találkozhatunk. De a legfontosabb – élelem nélkül sokkal tovább bírjuk, mint víz nélkül.
Fotó:Freepik/freepik
A lombsátor megvéd rossz időben
Nem teljesen. A lombsátor csak akkor segít, ha az alját is alaposan kibéleljük, így elválasztjuk a testünket a hideg talajtól.
Ha eltévedünk a sivatagban, a kaktusz iható vizet szolgáltat
Részben igaz, de sajnos csak bizonyos fajták nedve iható. A legtöbb faj sajnos mérgező, a levük pedig minimum hányáshoz vezet – a legrosszabbhoz, ami az emberrel egy sivatagban történhet.
Ha medvével találkozunk, tettessük magunkat halottnak!
Az első, és legfontosabb, hogy ne találkozzunk medvével. Ez nem vicc, egy támadást kevesen élnek túl. Ha mégis előfordulna, lehajtott fejjel kezdjünk el lassan hátrálni és igyekezzünk minél nagyobb távolságba kerülni a medvétől. A medvék általában nem támadnak, hanem a területüket védelmezik. Ha megadjuk magunkat, valószínűleg elveszítik az érdeklődésüket, még a földön fekvő testünket akár kíváncsiságból is megsérthetik.
Ha egy növényt az állatok megesznek, akkor nem mérgező
Van benne valami, de erre ne hagyatkozzunk. Ami nem árt egy kérődzőnek, az nekünk még komoly bajt okozhat. Ha mindenképpen rászorulunk a természetes lakomára, igyekezzünk olyan növényeket keresni, amiket biztosan ismerünk.
Fotó:Pixabay/CC0 Public Domain
A moha segít megtalálni az északi irányt
A moha a fák északi oldalán nő. Állítólag. Sajnos ez a mítosz nem igaz, mert a mohásodás függ a területen uralkodó széljárástól, a csapadék mennyiségétől, a domborzattól,a fajok összetételétől is. Ha az erdőben tévedünk el, érdemesebb tisztást keresni és a nap állása alapján tájékozódni arról, hol lehetünk.
Ha valaki kihűl, azt gyorsan meleg fürdőbe kell ültetni
Erre még gondolni sem szabad! Ha valaki hipotermiában szenved, vagyis a testhőmérséklete kritikus szint alá esett, csak fokozatosan szabad felmelegíteni. A legjobb, ha alaposan betakarjuk, és meleg vizes palackot,vagy felmelegített edényt teszünk a pokrócok közé. Ha erre nincs lehetőség, feküdjünk mellé, és öleljük át – a saját testhőmérsékletünk is sokat segíthet.
Ha cápa támad ránk, meg kell ütni az orrát
Ez csak legenda. Az embereknél működik, a cápáknál viszont nem. Ha velük találkozunk, a szemet és a kopoltyúkat vegyük célba – de leginkább igyekezzünk betartani a szabályokat és elkerülni ezt a helyzetet.
