A jégtömb elszakadását egy amerikai műhold észlelte – tájékoztatott az MTI. A nagyjából 350 méter vastag jegű Larsen C az Antarktisz nyugati részén terül el, feltartóztatva az őt tápláló gleccsereket. A kutatók évek óta figyelemmel kísérik a selfjég törésvonalának alakulását. A szakemberek az Antarktisz jégselfjeinek olvadását a globális felmelegedés következményének tekintik.
Már 2014-ben észlelték a hasadást
A Larsen C jégself az Antarktisz negyedik legnagyobb selfje. A most levált hatalmas jégtömb hasadását először 2014-ben észlelték, és tavaly már azt jósolták a tudósok, hogy pár éven belül leszakadhat. Idén májusban azonban Dan McGrath geofizikus, az US Geological Survey amerikai tudományos kormányszervezet munkatársa figyelmeztetett, hogy a jéghegy már nyáron leszakadhat, és ezzel a self jégtömegének mintegy 10 százalékát veszíti el.
Antarktisz, 2017. június 1. Az amerikai Repülésügyi és Űrkutatási Hivatal, a NASA által 2017. június 1-jén közreadott, a NASA Földi Obszervatóriuma által készített felvétel a Déli-sarkkör Larsen C nevű jégtömbjén keletkezett repedésről február 7-én. Egy május 31-én közreadott tanulmány szerint a Larsen C mintegy kétezer négyzetmérföld (5180 négyzetkilométer) területű darabja a közeljövőben kiszakadhat az Antarktisz jégtakarójából az Atlanti-óceánba. (MTI/EPA/NASA Földi Obszervatóriuma/Jesse Allen)
Továbbra is megfigyelik a jégtömböt
A 200 méter vastag táblás jégtömb nagyon lassan mozog és a közeli jövőben nem is jut messzire, de továbbra is folyamatos megfigyelés alatt tartják a kutatók. Az áramlatok és a szél valószínűleg az Antarktisztól északra tolják, ahol veszélyeztetheti a hajózási útvonalakat. Az amerikai Aqua szatellit infrás érzékelője tiszta víz megjelenését jelezte a self és a jégtömb közötti hasadékban szerdán. A víz melegebb, mint a környező jég és levegő.
„A hasadás az elmúlt hetekben alig látszott a beérkezett anyagokban, ám a jelzés annyira világos, hogy ezek szerint teljes hosszúságában meg kellett nyílnia” – értékelte az adatokat Adrian Luckman professzor, aki a Midas Projekt keretében a Swansea Egyetemen a legközelebbről tanulmányozta a jégtömb viselkedését.
Az európai Sentinel-1 műholdradar rendszere is készített képeket az elmúlt órákban a jégtömbről, amely szintén megerősítheti a leválását. A műhold ugyanis érzékelni tudja az óriási jégtömb jégselftől való legcsekélyebb elmozdulását is.
