Mielőtt elindulunk a nyaralásra, érdemes megnézni, az adott országban mit tartanak balszerencsének, és milyen furcsa dolgoktól remélnek jót. Nemcsak kulturális érdekességek ezek, hiszen akár élőben is megfigyelhetjük, mennyire másképp reagálnak ugyanarra az emberek pár száz kilométerrel arrébb a világban.
Oroszországban félnek azoktól, akik üres vödörrel mászkálnak, mert az balszerencsét jelent, a sárga virágot pedig a hűtlenség szimbólumának tekintik, de ha a madár odapottyantott, az jólétet és pénzt hoz a babona szerint. Katarban ugyanezt a szolgálatot a pókok látják el, sőt, a házat is megóvják a tűztől, ezért nem szabad egyet sem elpusztítani. Az Oroszországon belül létező Dagesztánban ha egy légy beleesik valaki levesébe, az nem fordul felháborodottan a pincérhez vagy a háziasszonyhoz, hanem úgy tekint a légyre, mint eljövendő ajándékok hírnökére.

Fotó: iStock.com/rootstocks
Ha bal lábbal lépünk kutyaürülékbe Franciaországban, az boldogságot jelent, de ha a jobb lábunkat kell pucolni, akkor készüljünk a szerencsétlenségre. Mondjuk kutyakakiba lépni eleve nem egy eget rengetően pozitív élmény…
Ha eltüsszentjük magunkat Görögországban, akkor nem vágja rá egy autentikus görög sem automatikusan, hogy egészségére, hanem azt kezdik el mondogatni, hogy azért tüsszentettünk, mert valaki éppen rólunk beszél, és emleget minket. Ami nálunk magyaroknál a csuklás, az náluk a tüsszentés. A görögöknek van egy másik furcsa babonája is: a tüskés kaktuszokról úgy vélik, azok megvédenek minden bajtól. Sőt, ha két görög egyszerre kezd beszélni (amire elég nagy az esély), akkor gyorsan meg kell érinteniük egy piros tárgyat közösen, és akkor nem fognak összeveszni.
Dániában az összetört edények szerencsét jelentenek, ezért nem akadnak ki nagyon rajta, sőt, egyes helyeken a darabokat karácsonyi ajándékként is adják egymásnak.
Kínában a hosszú tészta hosszú távú gyarapodást, jólétet jelent, ezért nem érdemes félbeharapni, inkább tekerjük fel, és reménykedjünk. De nagyon vigyázzunk az evőpálcikákkal! Helytelen használatuk rossz ómen, és eszünkbe se jusson állítva a tányérunkra helyezni őket, mert ez temetéseken szokás. Ugyanígy pálcikával sem adagolnak más szájába ételt, mert az elszegényedést jelent a babona szerint. A négyes számot sem szeretik, mert majdnem ugyanúgy ejtik, mint a halál szót.
Koreában nem a számoktól, hanem a ventilátoroktól félnek, de azoktól nagyon. Az ottani babona szerint ha éjszakára bekapcsolva felejti valaki a készüléket, akkor halált hoz a házra. Éppen ezért olyan népszerűek az országban ma is az időzítőkapcsolós ventilátorok.
Németországban új szintre emelték a fekete macskás babonát. Náluk mindegy, milyen színű, ha egy macska balról jobbra haladva keresztezi az utunkat, az balszerencsét jelent, míg ha fordítva, jó napoknak nézünk elébe. Ennél azért egyszerűbb inkább a cica színére koncentrálni itthon, nem?

Fotó: iStock.com/sorsillo
Máltán az összes templomi óra direkt mutat egy picivel más időt, mint a többi, hogy ezzel is összezavarják az ördögöt.
A spanyolok nem az ördögtől félnek a legjobban, hanem a kihűlő hálószobai ágytól. Még véletlenül sem koccintanak vízzel teli poharakkal, hiszen az hétévnyi rossz nemi életet jelentene. A németeknél is odafigyelnek arra, mivel koccintanak, náluk a vizespoharak csendülése rövid életet jelent. Ki mit tart fontosnak…
Miközben hazánkban a péntek 13-tól félünk, addig például az olaszok ugyanolyan napnak tartják, mint a többit, ők inkább a péntek 17-től rettegnek. Ennek oka a római számokban keresendő, a 17-et alkotó betűkből ugyanis ki lehet rakni azt a szót, hogy VIXI, ami latinul azt jelenti: éltem (mármint eddig).
Indiában a fodrászoknak hetente egyszer, csütörtökön nagyon jó napjuk van, mert pihenhetnek, amennyit akarnak: csütörtökön hajat mosni vagy mosatni kifejezetten szerencsétlenséget jelent, ahogy a keddi körömvágás is. Hogy miért, azt már senki sem tudja.