A világot megismerni az egyik legizgalmasabb kaland – segítenek benne a könyvek, az ismeretterjesztő és dokumentumfilmek, de a legszerencsésebb talán az összes lehetőség közül az, amikor jelen lehetünk, amikor élőben nézhetjük meg a világ csodáit. Olyan bakancslistás helyek ezek, amikről talán mindenki álmodik, hogy egyszer majd elutazik oda, egyszer majd a saját szemével nézi meg ezeket a csodálatos építményeket.
Az ókori világ hét csodája
Ez az ókor hét legismertebb építménye, amelyek a következők: a gízai piramisok, Szemiramisz függőkertje, az epheszoszi Artemisz-templom, Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra, a halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus és a pharoszi világítótorony. A felsoroltakból azonban mára már sajnos csak a gízai nagy piramis létezik. Az összes többi építményt elpusztították a földrengések, a háborúk, vagy tönkretette az idő múlása.
Fotó: iStock.com/roman_slavik
Hét új csoda, amelyeket érdemes felkeresni
Az úgynevezett „hetek napján”, vagyis 2007. július 7-én (07. 07. 07.) megnevezték a világ hét új csodáját – tájékoztat róla a Wikipédia. A listát elnézve érdemes lenne már ma összepakolni, és nekivágni a nagyvilágnak, hogy mindet meglátogassuk, szépen sorban, egymás után. Mutatjuk is, melyek ezek!
Chichén Itzá
Egy maja-tolték romváros Közép-Amerikában, a Yucatán-félsziget északi részén, Mexikóban. Az 500 körül épült maja várost a 10. században a Tulából kelet felé menekülő toltékok elfoglalták, majd a harci szövetségre lépő két nép katonai vezetői a maja-tolték birodalom fővárosává tették. Chitchén Itzá a két nép kultúrájának és művészetének találkozási pontja. A város egyedülálló építészeti romegyüttese 1988 óta az UNESCO kulturális világöröksége.
Colosseum
Az ókori Róma hatalmas amfiteátruma, ma pedig az egyik legnevezetesebb látványossága a városnak. Római találmány, lényege az elliptikus alaprajzú aréna, amelyet több emelet magasságban ülőhelysorok öveztek, ahonnan a nézők biztonságosan szemlélhették a látványosságokat. Az amphitheatrum szó utal az épülettípus eredetére, hiszen két, félkör alaprajzú görög színház „összeillesztése” eredményezi az ellipszis formát. A Colosseum építése Vespasianus császár ideje alatt, 70-ben kezdődött a Forum Romanum délkeleti végén. I. sz. 80-ban készült el, ekkor volt megnyitója is.
Fotó: iStock.com/Danor_a
Kínai nagy fal
Az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége valójában a kínai nagy fal, amelynek az volt a célja, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek (részben a hunok) támadásaitól. A közhiedelemmel ellentétben a nagy fal mégsem látható szabad szemmel a világűrből. Csak néhány méter széles, és a színe hasonlít a környezetéhez, így az űrből lehetetlen észlelni.
Machu Picchu
Az egykori Inka Birodalom romvárosa Peruban. Az Andok hegyláncai között, egy csaknem megközelíthetetlen hegynyergen bújik meg a kis erődített város, amelyet 1450 körül Pacsakutek Jupanki inka király (1438–1471) parancsára építettek. A Machu Picchut és természetes környezetét 1981-ben „perui történelmi szentély” címmel ruházták fel mint különlegesen fontos kulturális értéket őrző szent területet. 1983-ban az UNESCO az emberiség kulturális és természeti örökségévé nyilvánította.
A Megváltó Krisztus szobra
A Jézust ábrázoló, kitárt karjaival keresztet formáló műalkotás a brazíliai Rio de Janeiróban található. Az emlékmű teljes súlya körülbelül 1000 tonna, ebből a szobor 700 tonna, a szobor magassága 30 m. A Megváltó Krisztus szobra a 700 méter magas Púpon, azaz a tropikus Tijuca Erdei Nemzeti Parkban emelkedő Corcovado hegyen áll. A szobor Brazília leglátogatottabb műemléke: évente 1,8 millió turista keresi fel.
Fotó: iStock.com/mabe123
Petra
Romváros Jordániában. A sivatag sziklái között megbúvó egykori karavánközpont egy arab néptörzs, a nabateusok virágzó fővárosa volt. A 7. századtól hanyatlásnak indult, fokozatosan elnéptelenedett, és csupán a beduin pásztorok tudtak létezéséről. A sziklából kifaragott város romjai, hatalmas sírtemplomai és varázslatos természeti környezete egyedülálló komplexumot alkotnak. Petra 1985 óta az UNESCO kulturális világörökségi helyszíneinek egyike.
Tádzs Mahal
Az indiai Agrában, a Jamuna folyó partján található mauzóleum elnevezése, a jelentése: „A paloták koronája”. Valójában egy teljes épületkomplexum, ennek része maga a fehér márvány síremlék is. Sáh Dzsahán mogul sah 1632 és 1647 között építtette 1631-ben gyermekszülésben elhunyt szeretett felesége, Mumtáz Mahal emlékére. Őt is itt helyezték örök nyugalomra. 1983-ban került fel az UNESCO világörökségi listájára mint kulturális helyszín.
